Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

tűnő fáradozásai közepette kirajzolódott gondolatvilágában egy terv, amely körül jövőjével kapcsolatos álmodozásaiban is mindig vissza-vissza tért: saját üzeme megvalósításának terve. Elsősorban a segíteni akarás szándéka vezette őt saját öntöde létesítésének tervéhez, az a törekvés, hogy javítson nagy létszámú családja, hozzátartozói, testvérei helyzetén, elsősorban őket akarta kiragadni a szegénységből. De saját sorsa sem volt közömbös számára, mint későbbi leveleiben írta, nem akart örökké, mint szegény munkás kóborolni a világban. Ezen túl, a benne meglevő újat alkotni akarás is jelentős szerepet játszott elképzelései gyakorlati célként való kitűzésében. A körülmények mérlegelése nyomán felismerte, hogy van némi reális lehetőség tervei megvalósításához, csak még többet kell tanulnia, fokozottabban takarékoskodni, országokat, városokat felkeresni, amelyek kedvező lehetőségeket nyújtanak törekvéseihez. 1836 augusztusában Párizsba érkezett, ahol — bár csekély bérért — tüstént munkát kapott. Majd Gray-ba ment. De a franciaországi viszonyok kedvezőtlen alakulása arra késztette, hogy tovább vándoroljon s 1838-ban már Bécsben volt. Franciaországban, bár tervei megvalósítása terén egy lépést sem tehetett előre, igen sokat tanult. Nemcsak a francia gazdasági s társadalmi viszonyokat ismerte meg, hanem az ottani öntödékben alkalmazott angol öntési eljárásokat, munkamódszereket. A bécsi lehetőségek előszörre nem mutatkoztak kedvezőeknek, ezért 1839 tavaszán Olaszország felé vette útját, de fél éves ott-tartózkodás után, pénzét felemésztő betegségektől gyötörve, visszament Bécsbe, ahol a Zischki féle vas- és rézöntödében kapott munkát. Itt egy új kupoló kemence építésének irányításával bízták meg, amely a későbbiekben igen jól bevált. A bécsi lehetőségek oly kedvezően alakultak Ganz számára, hogy először írhatott nyíltan szüleinek terveiről: „Azt kérditek, hogy nem szándékozom-e hazatérni? E szónál megállok és kérdem: biztos megélhetésem volna-e odahaza, amely szükségleteimet kielégítené ? Mily sok terv fordul meg fejemben, de azok kiviteléhez időre és megfelelő körülményekre van szükségem. Mivel az az elhatározásom és arra születtem, hogy ne csak az én boldogságomat keressem, hanem a ti és testvéreim boldogságát is előmozdítsam és átélvén gyorsan múló ifjúságom éveit, a jövőbe már nem nézhetek olyan egykedvűséggel, mert az én elgondolásaim komolyak és higyjétek el, ha az ember valamihez fog és nem sikerül, még nem kell kétségbe esni; a türelem, bátorság és kitartás az ember boldogulásának hatalmas segítői, akinek pedig nincsen jövőjébe vetett reménye, azt sajnálni lehet."

4 Széchenyi Hengermalmának öntőmestere A Pesti Hengermalom — Széchenyi István egyik jelentős alkotása — 1841. szeptember 15-én kezdte meg működését a mai Balassi — Néphadsereg — Stollár- és Balaton utcák által határolt területen. A malomban alkalmazott technika, a gőzüzemmel hajtott Sulzberger-féle örlőberendezés, a korszak legújabb műszaki elgondolását valósította meg. Széchenyi, a magyar gabona hazai feldolgozása után, liszt alakjában való exportálását igyekezett a malom létesítésével elérni s a gyakorlat fényesen igazolta ez elgondolás helyességét.

5 Bécsben a malomépítés ügye eléggé ismert volt, a pesti hengermalom társaság több felhívást is tett 4 Ganz 1840. november 26-án Bécsből szüleihez írt levele. 5 A Hengermalom történetére vonatkozó forrásmunkák: Viszota Gyula: Széchenyi és a Pesti Hengermalom. Bp. 1910. Gaál Jenő : Gr. Széchenyi István és a Pesti Hengermalom Társaság Bp. 1909. Pásztor Mihály : A 150 éves Lipótváros Bp. 1940. Igen értékes az „Emlékirat a Pesti Hengermalom Társaság fennállásának félszázados évfordulója" (Bp. 1890.) alkalmából kibocsátott rövid működéstörténet, amelynek 52. lapján található az első évek üzemének alaprajza is. 213