Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten = Russische Reisende in Buda und Pest 187-210

magyar nyelv sajátosságairól. Ezután „felkerestem a luteránus templomot, ahol szláv nyelvű istentiszteleten vettem részt. Latin, ill. német betűkkel nyomtatott énekeskönyvet használnak; az istentisztelet szlovák nyelven folyik. Az istentiszteleten az első rendhez tartozó személyek is résztvesznek; maga a nádor felesége is, aki született württembergi hercegnő". Beszélgetett a lelkésszel, aki elmondja, hogy egyházközsége 4000 főből áll és 1727-ben alakult meg. „Ebéd után a budai oldalon hegyek között fekvő Auwinkelt kerestük fel. Igen kedves hely, ahonnan felkapaszkodtunk a hegyre, innen láttuk Pestet, Budát, az őket elválasztó Dunát és a Gellérthegyet, melyen az obszervatórium áll. Este a színházban voltunk, ahol a Bűvös Vadászt láttuk, meglehetősen jó előadásban". Május 16-án reggel a Nemzeti Múzeumot keresi fel. Leírását mellőzi, utal a megfelelő forrásmunkákra. „A könyvtárat Széchényi Ferenc gróf alapozta meg 40 000 kötetre rugó ajándékával; a Nemzeti Múzeum segédkönyvtárának funkcióját tölti be. A kormányzat szinte semmit sem költ a múzeum fenntartására és annak minden tárgya magánszemélyek áldozatkészségéből került oda, azonban ennek ellenére igen figyelemreméltó, jelentős anyaggal rendelkezik/' Ezután két napot a római kőtár tanulmányozásának szentel ; hosszú lapokon keresztül foglalkozik a Mithrast ábrázoló nagy bas-relieffel és egyéb emlékekkel. Majd a magyarok származását vitatja meg Horváttal, akinek fantasztikus elképzelései (parthus-pártos stb.) rendre helyet kapnak az orosz tudós naplójában. A magyar nyelvvel éppen csak ismerkedő Keppen jó néhány oldalon át foglalkozik Horvát délibábos szófejtéseivel, naiv őstörténeti elgondolásaival. „Május 19-én reggel a múzeumba mentem és a könyvtárban Ptolomaeuszszal foglalkoztam. Odalépett hozzám Jankovics

30 úr, itteni földbirtokos, a kiváló régiséggyűjtő és ebédre hívott meg, melyen Horvát úr is megjelent." Keppen ezután leírja Jankovics nevezetesebb régiségeit, műkincseit. Jankovics és Horvát kalauzolása mellett megismerkedik a múzeum kéziratgyűjteményének nevezetességeivel. Még ugyanezen a napon az egyetemi könyvtárral és annak igazgatójával, Schwartner Mártonnal

31 ismerkedik meg. A könyvtár állománya 60 000 kötetből áll ; itt találhatók a különféle tudományos társaságok kiadványai, többek között az Orosz Tudományos Akadémia utóbbi években megjelent közleményei. Másnap az obszervatóriumot keresi fel. Először szakszerűen leírja felszerelését, majd így folytatja : „az innen feltáruló panoráma egyike a legszebbeknek a világon. Buda és Pest egy pillantással áttekinthető, a közöttük felségesen hömpölygő Dunával és az utasok azt állítják, hogy csak képekben láthat az ember maga előtt ehhez hasonló csodálatos képet". Reveihez és Jaltához is hasonlítja, de a Gellérthegyről szerinte szebb a kilátás. Délután Gennadij pap, az ürömi sírkápolna lelkésze megmutatja neki Alekszandra Pavlovna kriptáját, majd ismét a numizmatikai gyűjteményben és a könyvtárban folytatja munkáját. De tudományos tevékenysége mellett élesén megfigyeli a város mindennapi életét is, mint arról jegyzetei tanúskodnak: „Pest lakosai a bécsieknél nem kevésbé szeretik élvezni az életet, de a bécsiek — úgy tűnik.— nagyobb mértékletességet tanúsítanak. — Esténként a városi kertek megtelnek minden rendű és rangú vacsorázó emberrel. A Beleznay-kertben, ahol az estebédjüket elköltők társaságában néhányszor teáztunk, mintegy száz ember ült, ezenkívül körülbelül ugyanannyi az egyszerű népből, akik Biharinak, 80 Jankovics Miklós (1773 —1846) történész, régész, műgyűjtő. 31 Schwartner Márton (1759—1839) egyetemi tanár, az egyetemi könyvtár igazgatója, történész és statisztikus. 201