Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten = Russische Reisende in Buda und Pest 187-210
a rendkívül kedvelt cigány muzsikusnak zené jót hallgatták. Ám mindez csak ártatlan mulatság. Menjen csak ki este tíz órakor vagy később az utcára ós máris újból és újból suttogó hangok állítják meg. Amott egy szépen öltözött fiatal leány szólítja meg: Gehen Sie nicht so schnell, gehen Sie mit mir. . . wollen Sie nicht ? — Ha folytatja útját, egy lámpást tartó fiú lép önhöz és engedélyt kér arra, hogy kalauzául szegődhessen. . . egy gyönyörő, egészséges, üde 15 éves kislányt ismer, aki nem kíván az utcán csatangolni. . . micsoda fenköltség! Ezeket a leányokat néhány öregasszony tartja és — hogy jövedelmük minél nagyobb legyen — gyakran ezekkel egy szobában is alszanak és az asszonyság csak akkor távozik, ha a fiú odavezette a vendégeket. — Rendkívül nagyszámú pince-lebúj is van Pesten. Ha valaki kíváncsiságból meg akar nézni egy ilyet, föld alatti birodalomba kell leszállnia, melynek bejáratánál ott áll őrt egy bajadér, mosolyog, nevet ... és hívogatóan mutat lefelé . . . lent pedig a legalja feslett nők egy képviselője lép önhöz, tapogatja, mindenképpen tetszeni igyekszik és felizgatni a belépőt . . . szobájába, inkább úgy mondhatnók cellájába invitálja ... ön pedig jól vigyázzon a zsebére és ne sajnáljon odaadni neki egy forintot, hogy megváltsa magát ettől a a lelki és erkölcsi gyötrelemtől. Viszont Pest városában van egy tiszteletreméltó dáma, aki maga vigyáz a kékvérűek szexuális életére, vagyis akinél a napnak csaknem minden szakában lehet leánykákat találni (itteni polgárlányok, Burgers—Tochter-ek), akiknek egészségét ellenőrzi és akiket ő maga mutat be minden egyes gavallérnak ; általában ez a nemesemberek megszólítása, akik tíz és huszonöt forint közötti összeget fizetnek a bebocsátásért. Viczai Teréz asszonyság a fogadók londinereivel jó kapcsolatot tart és minden bizonnyal rendesen megjutalmazza őket, amiért az átutazó vendégeket odakalauzolják. Vajon milyen módon szórakozhatnak nappal ezek a tisztes polgárok, akiknek leányai séta ürügyével lépteiket ehhez a hölgyhöz irányítják? — Vajon nem ő volt a szomszédunk a színházban, amikor Mozart Varázsfuvoláját adták. Mindenesetre tény, hogy egy hölgy ült mellettünk, és így szól hozzám: nézze meg jól ezt a színésznőt, eléggé csinos! majd amikor kiléptem, meghívta magához A. Sz.-t 32 , útitársamat és barátomat. . . A hölgy mintegy harmincöt esztendős. A férfiak nem mondhatók éppen a hűség mintaképeinek, feleségeik viszont a maguk részéről ezt tökéletesen lekvittelik. Buda ezzel szemben sokkal tartózkodóbb. A lakosság jámborabb és nem ilyen kicsapongó; viszont jó néhány pesti lakos ott tartja szeretőjét. Két héttel Pünkösdöt követően láttuk a szentháromságszobor körül — melyet gyertyákkal világítottak ki — összegyűlt népet, amint egyházi énekeket zengett". Délután Schams Ferenc 33 társaságában Aquincumot keresi fel, ahol főleg az amfiteátrummal, a vízvezeték és a fürdők romjaival, valamint a mozaikpadozat maradványaival foglalkozik — ez utóbbiakat részletesen le is írja és be is rajzolja naplójába. Hazafelé tartva megtekinti „az óbudai zsinagógát, melyet az utasembernek okvetlenül látnia kell. Architektúrája egyszerű és mégis fenséges. Bár minél jobban hasonlítanának a templomok e zsinagógához. Egyedül egy hollandiai zsidótemplom múlja felül az óbudait. Innen a Dunán átkelve bejártuk a Szent Margit-szigetet. Ez a Buda-környék legszebb kertje. Az egész sziget, amelyen néhány fa]u és monostor volt valaha, most kert, melyben azonban tilos sétálni azóta, hogy a város lakói annyi mindent tönkretettek itt és illetlenül viselkedtek, kitépték a virágokat, letörték a faágakat stb. Most a szigeten való kiszálláshoz engedélyt kell kérni a nádortól vagy az udvarmesteri irodától. De a rendesen felöltözött ember számára a budai oldalról a révátkelés nem okoz annyi nehézséget, mint a pesti oldalról." 32 Alekszej Szergejevics Berezin (1801 — 1824) író, útleíró. 33 Schams Ferenc (1780—1839) gazdasági szakíró, Pest és Buda monográfusa. 202
