Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Bácskai Vera: Pénz- és áruhitel Pesten a XVIII. század második felében = Geld- und Warenkredit in Pest in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts 161-185

A kereskedelmi kapcsolatok alakulásának vizsgálatához még biztosabb támpontot nyerhetünk, ha megvizsgáljuk a hitelezett áruk értékének megoszlását a különböző kereskedőcsoportok között: Összesen 1771-1779 1780 -1788 Kereskedők megoszlása az áruhitel értéke (Ft) %-a értéke (Ft) %-a értéke (Ft) %-a Osztrák kereskedők 439 289 62,3 245 188 54,5 194 101 76,2 ebből bécsi kereskedők 407 288 57,8 222 291 49,4 184 997 71,8 Trieszti kereskedők 138 791 19,7 121 840 27,1 16 951 6,7 Német, cseh stb. kereskedők 30 046 4,3 22 137 4,9 7 909 3,1 Külföldi kereskedők összesen 608 126 86,3 589 165 86,5 218 961 86,0 Pozsonyi kereskedők 32 516 4,6 24 898 5,5 7 622 3,0 Győri kereskedők 22 345 3,2 16 058 3,6 6 287 2,5 Óbudai kereskedők 14 888 2,1 5 828 1,3 9 063. 3,5 Bridai kereskedők 5 134 0,7 3 220 0,7 1 914 0,7 Más városi kereskedők 21 712 3,1 10 716 2,4 10 996 4,3 Belföldi kereskedők összesen 96 595 13,7 60 720 13,5 35 882 14,0 Az áruhitel összegének erős csökkenése a második évtizedben, csakúgy mint a kereskedők számának csökkenése erős kételyt ébreszt: feltehetően nem annyira a kereskedelmi kapcsolatok lanyhulását jelzi, hanem inkább azt mutatja, hogy az áruhiteleket mind ritkábban táblázták be. Rendkívül érdekes, hogy még e töredékes adatok és rövid időszak alapján is kimutatható az osztrák, s elsősorban a bécsi kereskedők előretörése, akik szinte minden más külföldi versenytársukat háttérbe szorítottak. A belkereskedelem területén megint csak azt tapasztaljuk, hogy szélesedett és erősödött az áruhitel-kapcsolat a különböző magyar városokkal. A korábbi évtizedben első helyen álló pozsonyi és győri kereskedők által betábláztatott áruk értékének összege és aránya csökkent, ugyanakkor erősödtek a kereskedelmi kapcsolatok a többi város kereskedőivel, elsősorban az óbudai zsidókkal. S míg az első évtizedben a név szerint megemlített négy város mellett 7 másik város (Esztergom, Eger, Gyöngyös, Jászó, Debrecen, Arad és Temesvár) polgárainak neve szerepel a jegyzőkönyvekben, addig a második évtizedben már 11 (Esztergom, Szombathely, Nezsidér, Aszód, Árokszállás, Jolsva, Debrecen, Nagyvárad, Szamosújvár, Szeged és Szentes) kereskedőinek neve fordul elő. 1771 és 1779 között a magyarországiak közül a legnagyobb áruhitelt — 1300 forintot — egy jászói kereskedő nyújtotta; ezzel szemben 1780 között egy nagyváradi kereskedő 4000 forint, egy szegedi pedig 2234 forint követelését tábláztatta be. Tehát a XVIII, század végén nem csak a pesti polgárok magyarországi kereskedelmi kapcsolatainak köre bővült, hanem jelentősen megnövekedett a vásárolt áruk értéke is.

37 (1963) 37 A pesti kereskedelmi kapcsolatokról eddig kialakult képet kétségtelenül finomíthatná, pontosabbá tehetné az eddig kellő figyelemre nem méltatott törvényszéki csődperek anyaga is. A betáblázási jegyzőkönyvek és a csődperek párhuzamosan vizsgált adatai kellő alapot nyújtanának a pesti polgárok kereskedelmi kapcsolatainak pontosabb felméréséhez, de szükség lenne még a pesti levéltár irataiban az egyes cégek sorsát és pályáját tükröző, valamint a más városi és megyei betáblázási jegyzőkönyvekben található adatok feltárására is. . » 183