Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
században három királyunk emlékezik meg: Kálmán Trau városának 1108-ban 51 , II. Géza Spalatónak 1142-ben 52 és III. István a nem régen,alapított Sebenicónak 1169-ben 53 adott szabadságlevelében. (II. Géza 1151-ben újból megerősítette Kálmán király 1108-i oklevelét 54 .) A koronázásra vonatkozó része valamennyinek a Kálmán okleveléből vétetett át s úgy szól, hogy — ha koronázásra vagy országos ügyek tárgyalása céljából e városokat a király meglátogatná, nem fog náluk erőszakosan megszállni 55 . Hogy ezekben az oklevelekben valóban csak ünnepi (és nem első) koronázásról van szó — kétségtelenül bizonyos abból, hogy ez a három város egyszerre élvezi ugyanazt a kiváltságot; az ugyanis nem képzelhető el, hogy három helyen is avatták volna fel a magyar királyt Horvátország vagy Dalmácia királyává. 56 Az ilyenfajta koronázásnak mint élő szokásnak a bizonyítéka pedig az, hogy Kálmán után II. Géza és III. István is felveszi oklevelébe. Sajnos, a XII. századi és a XIII. századi krónikaszerkesztések már nem emlékeznek meg olyan tényleg megtartott ünnepi koronázásokról, mint amilyen volt az Aba Sámuelé és Salamon királyé, mindazonáltal nem lehetetlen, hogy II. Béla idejében is alkalmazták ezt a szertartást. A Krónikának abból a híradásából ugyanis, hogy „uralkodása alatt országos gyűlést tartottak Arad mellett", s ezen a gyűlésen a király trónszékén ült (rex sedebat super solium regni sui), feltehető, hogy trónján a király ez alkalommal is koronásán foglalt helyet. 57 A Gellért-legendában s a XIV. századi Krónikában, valamint az említett dalmát oklevelekben megőrzött e XI. és XII. századi néhány adatunkból 58 tehát — még akkor is, ha történeti hitelük egyben-másban vitatható volna — bizonyos, hogy a magyar király és udvara országjáró útját úgy irányította, hogy a nagyobb egyházi ünnepeket egy-egy püspöki székhelyen, nagyobb apátságban vagy valamelyik „várában" ülhesse meg. Legnagyobb ünnepük a húsvét, a karácsony csak utána következik. (A pünkösd megülése is szokásban lehetett, adataink azonban csak a XIII. század második felében szólnák róla 59 .) A negyvennapi böjttel (Quadragesima) készültek fel a húsvétra, megünneplése pedig I. László idejében négy napig tartott 60 . A nagyböjt idején, de főleg húsvétkor felkeresték királyukat az ország egyházi és világi nagyjai, s a (kibővített) ünnepi ülésen 61 megtárgyalták az ország időszerű kérdéseit. Az ünnep fénypontja a szentmise, melyet megelőzött az uralkodó ünnepélyes megkoronázása, nagy lakoma pedig követett. 62 Az ünnepi koronázásnak is volt szertartása, hazai szabályait azonban ma már nem ismerjük. 63 Több más intézményünkkel együtt nyugati eredetű 51 Fejér: CD. II. 46. — S'zentpéter y : Kritikai jegyz. 41. reg. 52 Fejér: CD. II. 118—119. — Szentpétery : Kritikai jegyz. 69. reg. 53 Fejér: CD. II. 179 — 180. — Szentpétery: Krtikai jegyz. 113. reg. 54 Szentpétery: Kritikai jegyz. 79. reg. — Uő: Oklevéltan 80. 55 Quum ad vos coronandus aut vobiscum regni nostri négocia traetaturus advenero, nemini vis inferatur domorum suorum, nisi quem dilectio vestra reeeperit. Marczali H.: Enchiridion fontium históriáé Hungarorum. Budapest, 1901. 126. — Fejér: CD; II. 46. — Szentpétery : Kritikai jegyz. 41 reg. 56 Marczali: i. m. 126., 1. jegyzet. 57 Szentpétery: SRH. I. 446 — 447. - Geréb : i. m. 156. - Fauler: F. 241. 58 Erre von. olv. Qerics J.: Legkorábbi Gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 22.) Budapest, 1961. 59 Például: Szentpétery: Kritikai jegyz. 1446. és 1447. reg. (1265. június 2. és 5.) Az ilyen példák azonban ritkák, mert a privilegiális oklevelek általában a római naptár szerint vannak keltezve. 60 Erdélyi: Művelődéstört. II. 400. — I. László király I. törvénye (38. c). Závodszky: i. m. 164. 61 Plena curia (Szentpétery: SRH. I. 362. — 1064.), sollemnis curia (uo. I. 264., 301.; Kózai, uo. I. 153., 157.). 62 L. a 73. jegyzetet. 63 A felsorolt esetekben bizonyos szabályszerűség nyomai vehetők észre. 15