Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159
A falu határában házak festésére való jó agyag volt található, ezt más helységekbe vitték a fáért és hamuért elcserélték. Ezenkívül hasznuk volt Pest közelségéből is. „Határossak lévén Pest városával, beneficiumunknak mondhatjuk, hogy ottan lévő piarczon a micskénk vagyon maga follyó árrán el adhattyuk. Ottan levő eő Fölsége soó-házához Szegedrül, amidőn időt vehetünk, pénzért sót hordunk; nem különben pesti határban lévő szőlőknek miveltetésére is kivált a kik szegényebbek vagyunk járván, azzal is segélttyük magunkat" olvassuk a 9 pont fassióban. A termőföld azonban itt sem volt jó, hanem sovány és homokos s a Rákos vize nagy áradások idején kárt szokott tenni a rétekben. 92 Keresztúr a rendezéskor szabályszerű urbáriumot kapott, amely csak annyiban tér el a szokásostól, hogy kilenced helyett továbbra is hetedet ír elő. A tabellában 15 egésztelkes, 55 féltelkes és 28 negyedtelkes jobbágyon kívül még 5 házas zsellért is feltüntettek. 93 (Az egésztelekhez ezután 26 hold szántó és 4 szekeres rét járt.) A cenzus az egészhelyeseknél 2—2 forinttal, a félhelyeseknél 50 dénárral csökkent; a negyedhelyeseknél viszont 25 dénárral nőtt. Az ajándék mennyisége minden telkes jobbágynál kevesbedett. A robotnál a növekedés vagy csökkenés nem állapítható meg. Soroksárt 1741-ben kezdte betelepíteni Grassalkovich Antal s a lakosság számának növekedését különböző kedvezményekkel igyekezett előmozdítani. Bár a betelepítési szerződésben csak 3 évi szabadságot (azaz adó- és szolgálatmentességet) biztosított s ennek elteltével az egészhelyeseknek évi 10 forint, a félhelyeseknek 5 forint, a zselléreknek pedig 2 forint 30 krajcár cenzust kellett volna fizetniök s a telkeseknek marhával, a zselléreknek pedig kézi munkával évi 12 napot kellett volna szolgálniuk, 1766-ig nem szedett tőlük cenzust s a robotot sem végeztette el velük teljes mértékben. Mezővárosi rangot s évente 4 vásár tartására privilégiumot szerzett a helységnek. Saját költségén oly szép templomot építtetett Soroksárnak, amely a lakosok szerint „akár egy szabad királyi városban is állhatna" ; paplakot is emeltetett s papot hozatott a helységbe. Kedvezményei nyomán szépen gyarapodott az új település lakossága. 1766 januárjában azután urbáriumot dolgoztatott ki Grassalkovich Soroksár számára; ezt a megyei ítélőszék jóváhagyta s az úrbérrendezésig eszerint kezeltetett a helység. Ennek értelmében mind a telkes jobbágyok, mind a zsellérek 3 — 3 forint cenzust fizettek és évi 12 napot robotoltak Pesten vagy Kakucson, a telkesek igával, a zsellérek pedig gyalog. Ezenfelül a 4 földesúri kocsmához bort, sört és pálinkát fuvaroztak a soroksáriak leggyakrabban Pestről, néha azonban Gödöllőről is. (Ez a 4 igával történő fuvarozás évente összesen 624 napot tett ki.) Lekaszálták a gubacsi szigetet, a szénát összegyűjtötték, boglyákba rakták (ez 4—4 napi munka volt minden telkes jobbágynak), beszállították Pestre az urasági majorba (ez másfél napi igás munkát jelentett minden telkes jobbágynak). Ajándékul a helység együttesen 4 borjút és 30 libát adott, az egésztelkesek egyenként 4 tyúkot, 20 tojást és 2 icce vajat, a féltelkesek feleannyit, a zsellérek pedig negyedannyit. A közelfekvő Kerekegyháza és Szentdénes pusztáért évente 700 forintot fizetett a város a földesúrnak. Bérelték ezenkívül Póteri és Gubacs pusztát is évi 1400 forintért. A Kerekegyházán termett búzából, árpából, zabból és kukoricából kilencedet adtak, a Szentdénesen termett ugyanilyen terményekből, meg borból és bárányból pedig hetedet. Péteri és Gubacs puszta terméséből semmit sem adtak. 1768 februárjában, amikor az úrbérrendezés előkészítése során az előírt 9 kérdőpontra megadták válaszukat a soroksáriak, elégedetteknek mutatkoztak ennek az urbáriumnak rendelkezéseivel s általában egész helyzetükkel. Elmondották Uo. Fassiones ad 9 puncta. Uo. possessio Keresztúr. 151
