Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57

Miután Gellért a kérés teljesítését megtagadta, a többi püspök feltette Aba fejére a koronát, s a király, a papság és a nép kíséretében, koronásán vonult a templomba"

37

. Ezzel azonban az ügy még nem volt befejezve. Gellért ugyanis a szószékre lépve (latinul) így támadt a királyra: ,,A szent böjt tartása a bűnösöknek bocsánatjukra és az igazaknak jutalmokra adatott: te azonban, király, kardod gyilkolásával megfertőztetted és tőlem az atya nevét elraboltad, minthogy ama legkedvesebb gyermekeim hiányzanak. Azért e napon semmi bocsánatot sem érdemelsz. Minthogy pedig Krisztusért meghalni kész vagyok, a jövendőt neked megjósolom. Harmadszor kel föl ellened a bosszú kardja és elveszi tőled az országot, melyet csalárdul szereztél".

38 A jelenet végét ismerjük: a megrémült tolmács, Gellért parancsára, elmagyarázta a főpap beszédjét, „Aba pedig nem bánta, nem merte bántani a vesztét jósló püspököt".

39 A húsvét megünnepléséről s ünnepi királykoronázásról szóló következő (és szintén az Ős-Gestából származó) adatunk 1064-ből, Salamon király s a hercegek kibékülése idejéből való 40

. Salamon értesülvén I. Béla király haláláról, a német császárral bejött a ,,király talán Magyarországba", aki a királyi székvárosban, Fehérvárt megkoronázta atyai trónján, és székébe helyezte. Salamon félt, hogy Géza megtámadja lengyel seregével. A püspökök pedig azon igyekeztek, hogy bókét teremtsenek közöttük, „kiváltképpen Dezső püspök csillapította, intette, és nyájas rábeszéléssel szelídítette Géza herceg lelkét, hogy adja át békével az országot Salamonnak, habár ő az ifjabb, és tartsa meg békésen a hercegséget, amelyet már atyja is birtokolt. Üdvös rábeszélésére Géza felhagyott a civódással, engedett. Szent Fábián és Sebestyén vértanúk napján (jan. 20.) tehát Salamon király és Géza herceg Győrött békét kötöttek Magyarország színe előtt ; majd — teljes udvarukkal (cum plena curia) együtt ünnepelték meg a húsvétot Pécsett

41

. Ott aztán, húsvét napján, Géza herceg tisztességgel a maga kezével tette fel a koronát Salamon király fejére az ország főembereinek jelenlétében, és úgy vezette be dicsőséggel Szent Péternek, az apostolok fejedelmének királyi bazilikájába, a szentmise meghallgatására

42

. Látván (pedig) a magyarok egész gyülekezete, hogy békesség van a király és a herceg között, és kölcsönös szeretettel vannak egymás iránt, magasztalták Istent, ki szereti a békességet, és nagy vigadalom volt a nép között"

43

. Tíz évvel később Mór pécsi püspök írt magasztaló szavakat a Quadragesima ról a boldog Zoerard és Benedek remetékről (1074 e.) szerkesztett életrajzában. András remete hetenként háromszor böjtölt annak a tiszteletére, aki „az emberekért emberré válva negyven napig éhezett. Amikor pedig megérkezett a nagyböjt ideje, a szerzetesi élet ama szabálya szerint, amelyet Zozimas apát regulája írt elő, . . .Fülöp atyától, kinek a szerzetesi ruhát is köszönhette, negyven diót kapott, és ezzel az élelemmel örömmel és elégedetten várta a feltámadás szent ünnepét"

44

. Ez idő tájt — és szintén Salamon király történetének a keretében — talál37 Reliqui pontifices coronam imponunt, magno cleri populique comitatu rex decoratus ecclesiam ingreditur. Szentpétei-y : SRH. II. 476. — Pauler: i.'.m. I

2

. 85. 38 Observatio sancte quadragesime peccatoribus pro venia, iustis autein pro premio constitute est. Szentpétery : SRH. II. 476. —, Pauler : i. m. I

2

. 185. 39 Pauler: i. m, I

2

. 85. 4

° Pauler : i. m. I

2

. 113 -122. 41 Deinde festum DominicaeResurrectionisambo simul cum plena curia Q uinqueecclesiis celé braveront. Szentpétery : SRH. I. 362. 42 Ubi rex Salamon ipso die Pasce assistentibus regni proceribus per manus Geyse dueis honorabiliter est eoronatus. . .Szentpétery : SRH. I. 362. — Geréb: i. m. 121. 43 Szentpétery : SRH. I. 362-363. - Geréb: i.m. 121-122. 44 Cum autem quadragesimale tempus advenisset. . . Szentpétery : SRH. II. 358.