Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

BARACZKA ISTVÁN: A budai Nádasdy-ház számadása (1530. IX. 30-1531. I. 13.)

Az olasz kereskedőkkel is intenzív üzleti kapcsolatban álló céh kitűnő értesülései birtokában aligha érte Budán 1529. augusztus 18-át, amikor Szolimán seregével Mohácshoz érkezett. Szeptember harmadika már Buda alatt látja a 300 000-es török hadat, amellyel szemben Nádasdy Tamás, Ferdinánd budai várparancsnoka mindössze öt napig állja a vívást. Nádasdyt két német hadnagya zárja ki orvul fogságra vetvén a vár védelmének irányításából, s árulással juttatják a jól felszerelt várat Nádasdyval együtt Szolimán kezére. A török fegyverrel megvett Buda a szultán szándékából és tervei szerint vallhatja egyelőre János királyt urául. Ferdinánd számára Buda ezzel végképp elveszett.

155 Nádasdy sorsa János király kezébe volt letéve, ki a fogoly szabadságáért hűségét követelte cserébe. A János politikáját meggyőződéssel valló Brodarics István mind királya kegyének kieszközlésében, mind Nádasdy elhatározásának befolyásolásában döntő szerepet játszhatott a két fél megbékélése létrejöttéhez. Az ő kitartó pártfogása egyengette nyilvánvalóan azt az utat is, amelyen alig fél esztendő múltán, az 1530 februári budai országgyűlésen Nádasdy a királyi kincstartóságig jutott.

158 Az új kincstartónak nemcsak a „közjövedelmek" rossz kezelésével kellett szembenéznie. Batthyány Ferenc 1530. március 4-én Körmendről budai szemtanú tájékoztatása alapján írja Ferdinándnak, hogy János király „nagy szegénységben sinlődik", s hogy a drágaság Budában napról-napra nő, „egy rőf posztót is alig kapni, egy pár csizma húsz forintba kerül".

157 Bármennyire tetszetős is a körmendi levélíró budai szemtanúra való hivatkozása, meg kell közbevetőleg jegyezni, hogy ő maga János király ellenségei közé tartozott. így érthető csak a csizma árának 20 forintban való megjelölése, melyről megállapítható, hogy nincsen reális alapja. Az 1520-as évekből rendelkezésre álló árak szerint 1522-ben Budán egy pár csizma ára 40 dénár,

157

/

8 1526-ban Pozsonyban ugyancsak 40 dénár.

157/b Hozzá kell tenni mindjárt, hogy ezek az árak egészen hosszú, azaz nem csupán térdig érő csizmára vonatkoznak. Számadásunk kelte után öt évvel viszont Sopronban a „spital" szolgalegénye számára 45 krajcárt fizetnek egy pár csizmáért.

158 Mindebből kitűnően valóban csak arról lehet szó, hogy az említett levélíró a budai árviszonyokat eltorzította. János király a töröktől elfoglalt s a neki átadott Buda birtokában, a Ferdinánddal folytatott szüntelen hatalmi harc s a török beavatkozás nyomasztó légkörében híján volt azoknak a lehetőségeknek, amelyek az eredményes termelő munka feltételeit biztosíthatták. Még a Körmöcbányáról Budára rendelt s a pénzveréshez szükséges minden eszközzel ide megérkezett húsz pénzverő is „az általános zűrzavarban" titokban elmenekül.

159 A gazdasági viszonyok leromlását, a Budán dolgozó emberek sanyarú megélhetését, munkabéreik alacsony szintjét fokozta Buda Roggendorf-féle ostroma. Nádasdy budai házának számadása mind az ostromot megelőző, mind az ostromot követő néhány hét gazdasági viszonyai értékeléséhez konkrét adatokkal szolgál. Felvilágosítást ad a számadás abban a tekintetben is, hogy mi volt Nádasdy szerepe a Roggendorf ostroma kivédésében. Az ostrom eddigi számos feldolgozását

160 közelebbi és eddig nem ismert adatokkal egészíti ki. így megtudjuk a számadásból, hogy Nádasdy 1530. október 21-én Budáról Zalába távozik (feria sexta in die undecim milia virginum discessit dominus ad partes Zaladienses). — Alig lehet kétséges, hogy a bizonnyal jó hírforrásokkal 155 Vö. Szalay L. : Magyarország története.

2 4. Pest, 1865. 93—97. — Hóman B. és Szekfü Gy. : Magyar történet.

2 III. Budapest, 1935. 23. 156 Szalay i. m. 106. 157 Uo. 157

/a Kemény L. : Buda város árszabása II. Lajos korában. (1522) Történelmi Tár, 1889. 378. i57/b Házi J. : Sopron szabad királyi város története, Sopron, 1943. II/6. 423. 158 Soproni Állami Levéltár, Spitalrechnung. 1535—37. 1535. év. 159 Vö. Huszár L. : A budai pénzverés története a középkorban. Budapest, 1958. 117—119. 160 Homan—Szekfü i. m. 29. — KübinyiF. : János király budai országgyűlése az 1530-ik év végén. Századok (1876) 581—583. — Szalay i. m. 109—111. — Horváth M.: Kisebb történelmi munkái. I. Pest, 1868. 337. (Adalékok János király külviszonyai történelméhez) —Iványi B. : Buda és Pest sorsdöntő évei. Tanulmányok Budapest múltjából. IX. (1941.) 43. 258 •