Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

RÓZSA MIKLÓS: Pest-budai céhen kívüli felszabadítólevelek a XIX. század első feléből

kulására hatást gyakoroltak azok a felszabadítólevelek is, amelyeket a német területről érkezett cukrászok hoztak magukkal. A felszabadítólevél tárgyául szolgáló jogi tényeket és intézkedéseket tartalmazó főrészt megelőző bevezető rész (bevezető protocollum) az intitulatioból áll, amely a kiállító nevével — az „én" szó elébe helyezésével — kezdődik és magában foglalja a kiállító rendi állásának, foglalkozásának, mesterségének, mestersége jogi helyzetének, valamint annak a városnak és várost magába foglaló országnak megjelölését, ahol a felszabadító mesterségét űzi. A rendi állás megjelölése csak Lánczky Mihály 1814-ben kiállított felszabadítólevelében olvasható. Ugyanis a kiállító Berta Bertalan hangsúlyozza, hogy ő pestvárosi polgár. Lánczky, Troli, Fischer, Lessar és Conti is elnyerték városuk polgárjogát, mégpedig az itt tárgyalt felszabadítólevél kiállítása előtt.

29 Polgári jogállásukra azonban nem utalnak, ami a polgárjog jelentőségének zsugorodásával magyarázható.

30 Balasovits Tost Ádám felszabadítólevelének kiállításakor polgárjoggal még nem rendelkezett.

31 Brossi, Kammermayer és Pollo nem is kaptak polgárjogot. A felszabadítóleveleket kiállító mesterek mindegyike mesterségét a Zuckerbäcker szó használatával jelöli. Ezt a tevékenységet Magyarországon németül — szemben az osztrák tartományokon kívüli német országokban használatos С onditor szóval

32 — a Zuckerbäcker szó alkalmazásával jelölték meg. A mesterség jogi helyzetére a „polgári" (bürgerlicher) szó alkalmazása látszik utalni. Ez azt jelenthette, hogy a mesterség űzője a lakosság szükségletének kielégítésére árutermelést folytatott, szemben valamely uraság háztartási szükségletének kielégítésére termelő cukrásszal, aki eladásra termelni nem volt jogosult.

33 Brossi „jogosítványos" (befugter) mesternek nevezi magát. Ezzel ugyanazt fejezi ki, amit a többiek a „polgári" szó alkalmazásával. A cukrász tevékenységének a lakosság áruszükségletének kielégítése érdekében való űzéséhez hatósági jogosítványra volt szükség, melynek elnyerése iránti kérelem tárgyában Pesten és Budán a városi tanács határozott. A felszabadítólevelet kiállító urasági cukrász ezt a jogállását az őt alkalmazó uraság megemlítésével jelöli, amint ezt Mann Ignác tette, aki József nádornál állt alkalmazásban. A többi felszabadító mestertől, akiknek mindegyike csak „polgári" — illetve „jogosítványos" — cukrászként jelöli meg magát, eltérő a Lánczky Mihály által használt megjelölés, amely szerint ő „bürgerlicher Stadt und Kaufmannszuckerbäcker" volt, ami annak kifejezésére szolgálhatott, hogy termékeit közvetlen fogyasztóknak és viszonteladóknak egyaránt árusította. A pesti cukrászok az általuk adott felszabadítólevelekben Pest város jogállásának feltüntetésekor eltérően járnak el. Mindegyikük utal arra, hogy Pest szabad város. Nem mindegyikük utal a város királyi jellegére. Pest azonban a XIX. század elején mind jelentősebb helyet foglal el a közgazdasági életben, s e jelentőségét mind jobban fellendülő kereskedelmének köszönheti. Ennek hatását a luxuscikket termelő cukrász is érzi, s e helyzeti előnyére büszke. Ezért a vándorútra induló cukrászlegénynek szívesen ad kezébe olyan okiratot, amelyből annak olvasója megtudhatja, hogy a felszabadító élénk forgalmú kereskedővárosban működik. Ezzel magya29 Lánczky : 1823. IV. 28. — Fővárosi Levéltár. Pesti tanácsülési jegyzőkönyvek. 1823. IV. 28. Sz.n. Troli: 1804. VIII. 11. — Fővárosi Levéltár. Pesti tanácsülési jegyzőkönyvek. 1804. VIII. 11. 4270. Fischer : 1825. I. 10. Fővárosi Levéltár. Pesti tanácsülési jegyzőkönyvek. 1825. I. 8. 130. és I. 10. Sz.n. Lessar : 1824. VII. 3. Fővárosi Levéltár. Pesti tanácsülési jegyzőkönyvek. 1824. VII. 3. Sz. n. 30 Vö. : Dr. Iványi B. : A városi polgárjog keletkezése és fejlődése figyelemmel Buda és Pest városokra. Budapest Székesfőváros Házinyomdája. (Statisztikai Közlemények 14. kötet. 1. sz.) 31 Polgár lett 1839. IV. 12. — Fővárosi Levéltár. Pesti tanácsülési jegyzőkönyvek. 1839. IV. 12. 32 Vö. pl. Scriban Frigyes felszabadítólevelét. Közli : Wissel, R. : Des alten Handwerks Recht und Gewonheit I—II. Berlin, 1929. I. 3. tábla. — Fővárosi Levéltár Pesti levéltár Rel. a. n. 3208., 5117., 6408., 8163., 10. 566. 33 Fővárosi Levéltár. Pesti levéltár Rel. a. a. 1062. és Pesti levéltár Int. a. a. 6200. 138