Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)
RÓZSA MIKLÓS: Pest-budai céhen kívüli felszabadítólevelek a XIX. század első feléből
rázható, hogy Lánczky, Pammer, Kammermayer és Spelter felszabadítólevele intitulatiójában a felszabadító működési helyének megjelölésénél Pest városa mint kereskedőváros (Handelsstadt, Spelternél: Kommerzialstadt) szerepel. Lánczky, Pammer és Kammermayer felszabadító levelében Pest nemcsak mint szabad királyi kereskedőváros, hanem mint Legstadt is szerepel, (k/önigliche/ freye Handels und Legstadt.) Eszerint az 1810-es és 1820-as években Pestet Legstadtként is említették. Várostörténeti irodalmunk nem figyelt erre fel, és nem is tett róla említést. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a Legstadt szónak Pest város viszonylatában való használatára adatot nyújtó felszabadítóleveleket tárgyaló tanulmányunkban foglalkozzunk azzal, hogy a Legstadt szó magyarországi viszonylatban mit jelentett és Pestet mi okból említették Legstadtként. Legstadt általános értelemben olyan város, ahol valamit leraknak. 34 Az Ausztrián kívüli német államokban Legstadtnak azokat a városokat nevezték, amelyekben a környező kerületek rendjei a városi tanács nyugtája ellenében a birodalmi adókat fizették. 35 Ausztriában 36 Legstadtként azokat a városokat említették, amelyekben olyan vámhivatalok működtek, amelyekben a határ-vámhivatalok által még el nem vámolt kereskedelmi árut tüzetesebb vizsgálat céljából le kellett rakni, és amelyek a lerakott áruk 37 megőrzéséhez szükséges vámraktárral rendelkeznek. 38 A Magyarország és Erdély részére 1784-ben kiadott és az ausztriaival majdnem azonos rendelkezéseket tartalmazó vámszabályzat 39 bizonyos áruk vámkezelését ugyancsak kiemelte a határ-vámhivatalok hatásköréből és elrendelte, hogy ezeket a határ-vámhivatal által lepecsételve be kellett szállítani valamelyik városba, amelyben vámraktárral rendelkező harmincadhivatal működött. 40 Ezeket a belterületi harmincadhivatalokat a szabályzat német nyelvű szövege ugyancsak Legstadtnak nevezi, közülük egyeseket Hauptlegstadt elnevezéssel kiemel és az utóbbiakat olyan áruk elvámolására is feljogosítja, amelyeket a többi Legstadtban elvámolni nem lehetett. A Hauptlegstadtok a szabályzat latin nyelvű szövegében Capitales Depo34 Eine Stadt in welcher etwas gelegt wird. — Krünitz J. G. : Oeconomische Encyklopedie oder allgameines System der Staats-, Stadt-, Haus- und Landwirtschaft in alphabetischer Ordnung. Fortges. von Floerke, F. J. Berlin, 1776—1858. — 33. kötettől: Oeconomisch-technologische Encyklopedie. I—CCXLII. — LXVII. Brunn, 1798. Legstadt címszó. 35 Wo die Reichs-Anlagen und Steuer niedergelegt, d. i. bezahlet werden. — Grosses vollständiges Universallexikon aller Wissenschafteen und Künste XVI. 1734. Legstadt címszó. — Hübner, J. : Reales Staats- Zeitungs und Conversations Lexikon. Lepizig, 1727. Legstadt címszó. — Hübner J. : Reales Staats- .. .Lexikon. Leipzig, 1729. Legstadt címszó. — Hübner J. : Neu vermehrtes und verbessertes Reales Staats- Zeitungs und Conversations Lexikon. Regenspurg, 1748. Legstadt címszó. — Hübner, J. : Neu vermehretes und verbessertes Reales Staats- .... Lexikon. Wien, 1780. Legstadt címszó. — Curieuses und reales Natur-, Kunst-, Berg-, Gewerbe- und Handlungs Lexikon. Linz, 1731. Legstadt címszó — Curieuses und reales Natur-, ... .Lexikon. Linz, 1755. Legstadt címszó. — Curieuses und reales Natur-, ... .Lexikon. Linz, 1762. Legstadt címszó. — Curieuses und reales Natur-, ... .Lexikon. Linz, 1792. Legstadt címszó. 36 Krünitz, J. G. : Oeconomische Encyklopedie oder. .. Fortges. von Floerke F. J. Berlin, 1776—• 1858. I—CCXLII. — LXVII. Brunn, 1798. Legstadt címszó. 37 Eingelagerte Waaren. — Innen a Legstadt elnevezés. Vö. : Oberhauser, J. : Darstellung der österreichischen Zollverfassung in ihrem genenwärtigen Zustande. Wien, 1823. 52. 38 Az 1784. szeptember 16-i pátenssel közzétett osztrák vámszabályzat (Handbuch aller unter der Regierung des Kaisers Joseph II. für die K. K. Erbländer ergangenen Verordnungen. Enthält die Verordnungen und Gesetze vom Jahre 1780—1789. 1— XIV. VII. 213—280) szerint ugyanis a behozott árucikkek közül egyeseknek elvámolására a határ-vámhivataloknak jogosultságuk nem volt, hanem ezeket vámraktárral rendelkező Legstadtőkban lehetett elvámoltatni. Vámraktárral rendelkező városok egyrészt az egyes osztrák tartományok fővárosai, másrészt a kereskedelmi forgalom mértéke és egyéb szempontjai szerint figyelembe jövő egyéb városai voltak. A vámszabályzat a tartományi fővárosokat Hauptîegstadtként, a vámraktárral rendelkező többi városokat pedig Legstadtként említi. A különbség azonban nemcsak az elnevezésben mutatkozott, hanem abban is, hogy egyes árukat csak a fővárosban, másokat pedig egyéb, vámraktárral rendelkező városokban, illetve ezek vámhivatalaiban lehetett elvámoltatni. (15. §) 39 Allgemeine Dreyssigstordnung für sämmtliche hungarischen Erbländer. — Vectigal generale universarum Hungaricarum haereditarium ditionum. Wien, 1784. 40 14. § 139
