Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

A céh városi mesterek mellett a közvetlen környékről a céh kötelékébe vidéki mestereket (magister forensis vulgo Landtmeister) is felvehetett. A vidéki mesterek azonban csak személyükben lehettek a céh tagjai, fiókcéheket alakítaniuk nem volt szabad. A vidéki mesterek a mestertaksa felét fizették. Egyébként kötelesek voltak az egyházi körmeneteken és szertartásokon, a rendes céhgyűléseken megjelenni, az évi és negyedévi pénzt megfizetni. A városban mesterséget gyakorló kontárok ügyében a kiváltságlevél a céhnek megadta azt a jogot, hogy az ilyen kontárt felkutassa, a magisztrátusnak feljelentse, s annak segítségével a városból esetleg eltávolíttassa. Ez nem sérthette a nemeseknek azt a kiváltságát, hogy saját szükségletükre saját házukban kontárral dolgoztathassanak. A céhnek ügyelni kellett arra, hogy más céh munkaterületére ne hatoljon be. Az ebből keletkezett viszály esetén a céhek nem alkalmazhattak megtorlásokat egymással szemben, hanem a városi vagy felsőbb hatósághoz kellett fordulniok. A kiváltságlevél előírta, hogy a céhen belül a tagok között rend és jóviszony legyen, a legények kellő tisztelettel viseltessenek a mesterek iránt stb. Belső viszályok esetén a céhnek csak a szakmai jellegű vétkekben és hibákban volt büntető jogköre, s ilyen esetben 1—4 Ftnál nagyobb büntetést nem szabhatott ki. A súlyosabb ügyeket a város tanácsa, illetve felsőbb hatóságok elé lehetett vinni. Ide lehetett fellebbezni egyébként minden céh viszály esetében is. Büntetést szabott ki a kiváltságlevél azokra a céhtagokra, akik más céhtársuk áruit becsmérelték, vevőit, legényeit, cselédeit magukhoz csalták. Ilyen esetben a mesternek 2, a legényeknek 1 Ft bírságot kellett a céhládába fizetni. A kiváltságlevél kötelezővé tette a szegény és beteg céhtagok támogatását, az ilyenek a céhládából segélyeket, előlegeket kaphattak. A céhnek ügyelni kellett arra, hogy a súlyos beteg céhtaghoz idejében papot hívjanak. A céhtag vagy hozzátartozója temetésén az egész céhnek jelen kellett lennie, a kellő indok nélkül elmaradó mester 25, a legény 12 dénár bírságot fizetett. Külön cikkelyben szabályozta a kiváltságlevél a mesterözvegy jogviszonyát. A mesterözvegyet férje jogai illették meg, a céh köteles volt az özvegy műhelyének vezetésére megfelelő legényről gondoskodni, s az özvegyet illetve családját jogaiban megvédeni. A céhen kívül férjhez menő özvegy mesterjogát elvesztette. A céhnek az árucikkek eladása tekintetében a megyei áriimitációhoz kellett alkalmazkodnia. A kiváltságlevél meghagyta a céhet a nyersanyag beszerzésével kapcsolatos elővásárlási jogában, amennyiben kimondta, hogy a mészárosok a nyersbőrt elsősorban tímároknak kötelesek eladni.

118 Az 1765 után kiadott többi céhkiváltságlevél (a kicserélt és az új egyaránt) többnyire az előbb felsorolt cikkelyeket, szabályozásokat tartalmazta. Azok a kisebb változtatások, amelyeket a későbbi kiváltságlevelekben észrevehetünk, lényeges módosítást már nem hoztak. A módosítások közül leginkább a mestertaksa és a mesterebéd újabb szabályozása érdemel figyelmet. A tímároknál — amint láttuk — a mestertaksát 30, a mesterebéd költségét 10 Ft-nyi maximális összegben szabták meg királyi határozat alapján. Az 1766. október 13-i helytartótanácsi rendelet megtiltotta, hogy az új mester lakoma, italozás céljára bármit is fizessen. A mestertaksát pedig országos érvénnyel minden céhnél 15 Ft-ra csökkentette. Az 1766 utáni pesti céhlevelekben a mestertaksát és a mesterebédet illető cikkelyek e szerint módosultak. A fenti rendelet azt sem engedte meg, hogy egy legény a remekdarab elkészítésének ürügyével a mesternél még egy évet dolgozzék.

119 Az 1770. október 13-i helytartótanácsi rendelet a nős legények helyzetét szabályozta. Elrendelte, hogy ezeket a céheknél és a manufaktúráknál munkára ugyanúgy fel kell venni mint a nőtleneket, ellenkező esetben a 118 Pesti tímárok 1766. évi kiváltságlevele. OL. Magyar kanc. Articuli Caehales. 1. köt. 494— 99. — A helytartótanács javaslatára OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 15. 119 OL. Htt. Acta mech. Ideal. No. 3. 1766. okt. 13. 88