Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

tipikusan feudális viszonyoknak köszönhette. Feudális viszonyok között ipar csak nagyobb városokban keletkezhetett, e központi helyről terjedt el az ipar a vidéken. A környék ipara, nem lévén elég erős arra, hogy a kisebb városokban önálló céheket alakítson ki, a nagyobb város céheihez csatlakozott. (Céh alakításához nem utolsósorban több, vagyonosabb mester egyesülése volt szükséges, akik fedezni tudták a céhköltségeket, pl. a királyi kiváltságlevél kiváltását.) A főcéhben a feudális eredetű céhmonopólium egyik jellegzetes válfaja testesült meg, mert a főcéh illetékességi területén alapjában véve monopolizálta magának az ipar gyakorlását, itt saját szempontjait juttathatta érvényre, s ezáltal fékezhette a vidék iparának fejlődését is.

67 A török uralom után kialakult pesti céhrendszer egyik alapvető tulajdonsága, hogy a pesti céhek majdnem mindegyike a főcéh rangját nyerte el, s hatáskörét Pest városa határán túl sokkal nagyobb területre terjesztette ki. Egyes céhekhez mint pl. a kovácsokhoz és kerékgyártókhoz, a kőművesekhez és kőfaragókhoz, a mészárosokhoz Pest, Pilis, Solt megyék és a megyékkel szomszédos helységek tartoztak.

68 Az asztalosok céhe főcéh volt Pest, Pilis, Solt, Heves, Csongrád megyék területén. A pesti asztalosok kiváltságlevele szerint e megyék asztalosai, ha még nincs kiváltságlevelük, a pestiektől kérhetik fiókcéh-szabályaikat, s függővé válnak a pesti főcéhtől.

69 A tímárok kiváltságlevelében pedig az olvasható, hogy mivel Pest Budánál alkalmasabb bőrkészítő műhelyek létesítésére, a főcéh a pesti tímár céh legyen, mégpedig Pest, Pilis, Solt, Esztergom, Nógrád, Heves, Csongrád megye, a Kunság és a Jászság területére terjedő hatáskörrel. A pesti kötélgyártók céhe úgyszólván az egész újszerzeményi terület főcéhe volt.

70 A főcéhek hatáskörére jellemző, hogy pl. a pesti mészárosok céhe mint főcéh a kereskedőknek a hatásköre alá tartozó egész területen megtiltotta, hogy a mészárosoktól a nyersbőrt a céh tudta nélkül megvegyék.

71 A kormányzat nyilván az új szerzeményi területek iparának fejletlensége miatt járult hozzá ahhoz, hogy a pesti céhek egész nagy területen főcéhek legyenek. A pesti kézművesekre viszont jellemző, hogy Pestet már közvetlenül a török uralom után a felszabadult részek ipari központjává akarták tenni, s az ipar céhes irányítását az újszerzeményi területek jó részén maguknak igyekeztek biztosítani. A főcéh rangját több iparágban a budai céhek is megszerezték maguknak. Ilyen téren Buda és Pest között viszályok is keletkeztek. A pesti vargák 1699-ben a tabáni rác papucskészítőket akarták fiókcéhükké szervezni, s a tabániak a privilégiumok átadásáéit 90 Ft-ot le is fizették a pestieknek. Buda tiltakozott az ellen, hogy a pestiek budai területen fiókcéheket alakítsanak. A budai kamarai adminisztráció a viszálykodás ügyében úgy döntött, hogy mind a pestiek Budán, mind a budaiak Pesten, ha erre alkalom adódik, szervezhetnek fiókcéheket, s a tabániaknak is megengedte, hogy a pesti vargák alá tartozzanak.

72 Az országban a fiókcéhek körül igen sok baj volt. A vidéken lakó mestereknek sok nehézségükbe és költségükbe került a kapcsolat fenntartása a főcéhhel, azonkívül ellentéteket okozott az is, hogy a főcéhek saját szempontjaikat erőszakolták rá a fiókcéhekre. Annak ellenére, hogy a magyar kancellária által kibocsátott céhlevelek a legtöbb pesti céhet főcéh rangjára emelték, s a főcéhhé való emelés így királyi jóváhagyással történt, épp a magyar kancellária 1700-ban mégis megtiltotta a fiókcéhek szervezését, s elrendelte, hogy a céhek csak ún. vidéki mestereket vehetnek fel, de kiváltságaikat fiókcéh alakítása céljából nem 67 A főcéhekre vonatkozó általános megállapításokat Szádeczky idézett munkáján kívül a pesti céhlevelek erre vonatkozó adataiból szűrtem le. L. OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. jelzetnél idézett kiváltságleveleket. 68 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Kovácsok—kerékgyártók 17., Kőművesek—kőfaragók 13., Mészárosok 18. art. 69 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Asztalosok 26. art. 70 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Tímárok 14., Kötélgyártók 5. art. 71 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. Tímárok 19. art. 72 Főv. lvt. Pesti lvt. Int. a. a. 340., 363. 74