Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

adhatják át.

73 Amint majd látni fogjuk, a kormányzat (1724-től kezdve elsősorban a helytartótanács) rendszeresen fellépett a fiókcéhek alakítása ellen. Mivel azonban a céhkiváltságok ezt a jogot a pesti céheknek megadták, a kormányzat még hosszú ideig nem tudott rendelkezéseinek érvényt szerezni. A kiváltságlevelekben biztosított joguk alapján a pesti céhek a XVII. század végétől kezdve több mezővárosban alakítottak fiókcéheket. A kádárok 1696-ban Cegléden, 1714-ben Vácon, a lakatosok 1744-ben Nagykőrösön, a gombkötők 1718-ban Vácon, a kovácsok és kerékgyártók 1725-ben Vácon, az asztalosok 1742-ben Kecskeméten szerveztek fiókcéheket. Még a XIX. század elején is akadt néhány fiókcéhalakítás.

74 Érdekes, hogy mindez jórészt a kormányzat rendelkezéseinek ellenére történt. Budával kapcsolatban említettük, hogy idegen céheknek Pesten is lehetett fiókcéheket alapítani. Arról, hogy Pesten fiókcéhek lettek volna, nincs tudomásunk. Arra azonban több adat van, hogy a pesti kézművesek nem pesti, hanem más városok céheihez, mégpedig budai, pozsonyi, bécsi, győri, céhekhez tartoztak. Ez természetesen csak olyan szakmák esetében fordult elő, amelyeknek Pesten nem volt céhük. A rézművesek pl. mind Pesten, mind Budán, már 1701-ben a pozsonyi céhbe voltak bekebelezve, amely egész Alsó-Magyarországra nézve (a Felvidék nyugati része és a töröktől visszafoglalt területek) a rézművesek főcéhének minősült. A szitakészítők (Pesten 1701-ben 1 volt) a bécsi céh tagjai voltak.

75 Pontos kimutatás arról, hogy milyen pesti kézművesmesterek tartoztak budai, pozsonyi és bécsi céhekhez, csak 1765-ből van. Ebből a kimutatásból az derül ki, hogy budai céhekhez 8 szakma, a pozsonyiakhoz 5 szakma, a bécsiekhez szintén 5 szakma mesterei tartoztak.

76 Budán és Pesten gyakran előfordult az, hogy egyes szakmáknak nem volt mind a két városban céhük, hanem a pestiek budai, a budaiak pesti céhbe voltak bekebelezve. Ez a jelenség tehát kölcsönös volt Buda és Pest között. Más a jelentősége a pozsonyi, illetve a bécsi céhekhez való tartozásnak. Említettük már azt, hogy Pesten épp a fejlettebb technikával rendelkező, finomabb iparágak mesterei rendelkeztek pozsonyi vagy bécsi céhtagsággal. Valószínű, hogy ezek a mesterek már mint a pozsonyi, illetve a bécsi céhek tagjai telepedtek le Pestre, s mivel saját mesterségük Pesten nem volt céhes mesterség, megmaradtak a régi céh tagjainak. Ha Pesten tehát fiókcéhek nem is voltak, ehhez hasonló formációk bizonyos szakmáknál itt is megtalálhatók. A fejlettebb technikájú szakmák esetében Pest éppúgy alárendelt helyzetbe került a pozsonyi és bécsi kézművesiparral szemben, mint ahogy más szakmánál a pestkörnyéki fiókcéhek a pesti főcéhekkel szemben. A főcéhek és fiókcéhek kialakulásával kapcsolatos, kétségtelenül monopolisztikus színezetű jelenség Pest iparfejlődésében részben pozitív, részben negatív jellegű volt. Kifejezte bizonyos szakmák esetében Pest iparának vezető szerepét a várost körülvevő országrész felett, ugyanakkor kidomborította azt is, hogy a város kézművesipara bizonyos tekintetben a pozsonyi és bécsi kézművesipar függvénye. A főcéhekből és fiókcéhekből álló képződmények hasonlatosak azokhoz a céhszövetségekhez, amelyek a nyugati országokban a céheket érő gazdasági verseny miatt, a céhek érdekeinek közös védelmére alakultak. Ezek a szövetségek azonban az egyenrangúság, nem pedig a feudális jellegű függőség alapján jöttek létre.

77 Magyarországon is voltak az egyenjogúság alapján szövetkezett céhek. A szövetkezésnek itt is érdekközösség volt az alapja, bizonyos jogok megvédése, bizonyos visszaélések megszüntetése. Sokszor az ilyen céhszövetségek céhügyekben fellebbviteli bíróságként szerepeltek. Ehhez hasonló képződmény volt a több városra kiterjedő közös céh. Rendszerint olyan iparágban keletkezett, amelynél egy-egy városban a céh alakítására kevés mester akadt.

78 Arra vonatkozólag, hogy a pesti céhek a 73 Főv. lvt. Pesti lvt. Int. a. a. 388. 74 Szádeczky L. : i. m. II. 295—296. 75 Főv. Lvt. Pesti Lvt. Int. a. a. 511., 533. 76 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 18. 77 Kulischer, J. : i. m. II. 144. 78 Szádeczky L. : i. m. I. 185—187. 75