Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

Az SZDP és szakszervezeti vezetőket is meglepte a szervezettség ilyen mérvű fejlődése. Saját jelentésük élesen világít rá erre a jelenségre. „A szakszervesetek vezetői még álmodni sem merték valaha, de különösen a háború alatt, hogy ilyen eredményt érjenek el. Hogy minek köszönhetjük ezt a nagy eredményt, az nem képezheti vita tárgyát. A nyomorúság, amelyet a háború hosszú tartama okozott, talpra állította a nagy tömegeket. A szervezkedésben kerestek védelmet mindazok, akik a hallatlan drágaság és uzsora objektumai."

90 A munkástömegek szervezeteiktől várták nyomorúságos helyzetük javítását. A szervezkedés növekedésében jelentős szerepet játszottak a vasmunkások. Már 1916ban 90 gyárban tartottak 2798 gyárértekezletet, ahol 163 865 munkás vett részt.

91 A fővárosi vasasok közül, 1916 nyarán, 55 000 munkásból csak 11 000 volt szervezett, mint közlik a szövetség augusztusi rendes közgyűlésén,

92 1916 végén már a taglétszám 20 659, és 1917 végén pedig 80 934. Ebből 56% a budapesti tag, ami már a szakma majdnem teljes szervezettségét jelentette a fővárosban, ugyanis az 1918-as nagy növekedésben már a vasmunkások létszáma ténylegesen nem változott.

93 A többi szaknál is jelentős a taglétszám növekedése, ha nem is ilyen mérvű. A bőrösök 1917 nyarán elérték a háború előtti létszámot, a famunkásoknál 100%-os volt az emelkedés. A magánalkalmazottaknál 1917 végén már 20 000 tag van, az építő munkásoknál is van növekedés, de még 1918-ban is csak a háború előtti tagság felét tudták elérni. A vegyipari munkásoknál 1917 második felében van rohamos fejlődés, félév alatt 9000-en léptek be a szakszervezetbe. A fővárosi Villamosvasút alkalmazottainál is ekkor döntő fontosságú a mozgalom fejlődése. Október 20-án általános sztrájkkal követelték a szervezkedés szabadságát.

94 Igen jelentős a vasutasoknál a szervezkedés ereje. 1916 végén még csak 4500 vasutas szervezett, 1917 végén pedig 20 000. A vasúti műhelyek munkásai 100%-ban, a fűtőházak munkásai 85%-ban voltak már ekkor szervezettek.

95 A vasasok sajtója is jelentékenyen nőtt ez alatt az idő alatt. A 2 hetenként megjelenő szaklapok példányszáma 1917 végén 76 000 magyar, 11 500 német, és 5000 szlovák nyelvű. A Villamos 8500, a Vegyipari munkás 1500, a Községi Munkás 5000, a Cipőfelsőrész készítők lapja 1200, a Cipész 5000, a Bőrösök szaklapja havonta 1500 példányban jelent meg. A Könyvkötők lapja magyar nyelven 7300, németül 1000 példányban, a Festők szaklapja pedig 2300 példányban jelent meg. Szaklapot indítottak a magántisztviselők, a húsipari munkások, a vasutasok, a községi alkalmazottak. A könyvkötőknél, nyomdászoknál, szabóknál és építőknél a szaklap példányszáma elérte a háború előtti szintet.

96 „A szervezkedés erejét nemcsak a taglétszám és a szaklapok, példányszámok növekedése mutatta, hanem az is, hogy a szakmai szervezetek egységesebbek lettek. A partikuláris és szeparatista tendenciák a szakmákon belül csökkentek, ami lehetővé tette, hogy a szakmák egységesebben lépjenek fel a tőkések és az üzemi parancsnokok elnyomásával szemben. Pl. a cipőfelsőrész készítők 1917 novemberben csatlakoztak a Cipész és Csizmadia Munkások Egyesületéhez. 1912 óta vitatkoztak a különállás megszüntetésén, a mozgalom fellendülése idején történt köztük a megállapodás.

97 Az Építőmunkások Országos Szövetsége 1918 augusztusban megtartott közgyűlésén beszámoltak arról, hogy az ácsok is megszüntették a különállásukat, csatlakoztak a szövetséghez a cementipari munkások és a kövezők is.

98 A Vas- és Fémmunkásoknál is több esetben előfordult, hogy az egyes szakmák között nézeteltérések merültek fel. Az esztergályosok, lakatosok, öntők között sok esetben volt széthúzás, mindegyik szervezet csak a maga tagjainak az érdekeit védte. A háborús nyomor és a politikai jogtalanság elleni küzdelemben a különböző csoportok összefogtak a cél érdekében. Pl. a Langfelder gyári öntők segélyt kértek az öntők 90 Szakszervezeti Értesítő. 1918. jan. 1—16. o. 91 Vas- és Fémmunkások lapja. 1917. június 22. 3. o. 92 P. T. I. A. Vsz. 916/16. 93 P. T. I. A. Vsz. 916/19. 94 Szakszervezeti Értesítő. 1918. jan.-febr. 95 Magyar Vasutas. 1918. jan. 10. 2. o. 96 Szakszervezeti Értesítő. 1918. i. m. 97 P. T. I. A. Börsz. 56. 47. o. 98 P. T. I. A. Ész. I. 918/3. 222