Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

szervező bizottságától, annál is inkább, mert a gyári mozgalom alkalmával a lakatosok és esztergályosok a hozzájuk nem tartozó öntőknek is adtak segélyt." A vas- és fémipari szakmák közti összefogás, a közös fellépések összehangolása a fellendülések idejében erősödött. II. A mozgalom radikaüzálódásának egyik fontos tényezője a bizalmiak szerepének növekedése, akik a munkástömegekkel állandó kapcsolatban, részben maguk is a forradalmi eszmék híveivé váltak, vagy legalábbis kénytelenek voltak hangot adni a munkásság követeléseinek, melyet mint a munkásság képviselői hangoztattak, illetve továbbítottak. E helyzetből kifolyólag összeütközésbe kerültek az SZDP és a szakszervezetek jobboldali vezetőivel, akik még a mozgalom fellendülése idején is az uralkodó osztályokkal való loyalitás hívei maradtak. A bizalmiaknak a mozgalomban eddig is meg volt a szerepük, ez azonban a háborús nyomor, a munkásság jogainak megnyirbálása idején fokozott jelentőséget kapott és olyan feladatok megoldása is a bizalmiakra várt, melyeket addig nem, vagy csak elvétve végeztek. A bizalmiak feladatait a következőképpen vonja össze a szakszervezeti lap: „A kézműiparban a bizalmi személy működése a kéthetenként tartandó műhelyértekezletek összehozása, a hiányzók figyelmeztetése, a járulék pontos beszedése." A gyáripari termelés elterjedésével a bizalmiak munkájának jellege megváltozott, a jelentőségük megnőtt. „A fő a bizalmi tevékenységében a gyár vagy műhely munkásainak megszervezése. Ez az alapja a további akcióknak." Továbbá ; a szervezett munkások és a vezetőség közötti kapcsolat tartása, ami a többi üzemmel való kapcsolatot is jelenti. Azonkívül kezdeményeznie kell a harcot az árszabály vagy munkarend megszervezésére. Ha a gyárnak van munkarendje, akkor a szervezet közbejöttével kell újat kivívni. Figyelniök kell arra, hogy a munkások a változó bérkategóriák és pótlékok miatt meg ne rövidüljenek, az esetleges differenciákról az igazgatósággal ők tárgyalnak. Harcot folytatnak a kollektív szerződés megkötéséért, vagy a betartásuk felett őrködnek.

100 „A bizalmi a harcoló munkásságnak az előretolt őrszeme, éberen kell ügyelnie a munkásság, a szervezet érdekeire." A bizalmi az érintkezésben legyen szilárd és fegyelmezett, igazságos és őszinte — a megbízóival szemben is vannak kötelezettségei.

101 Ezek a követelmények a bizalmiakkal szemben a háború folyamán még csak fokozódtak. A munkásság érdekeinek a képviselete mellett olyan tevékenységet is folytattak, melyek az egész munkásság érdekeit védték. Szervezték a munkásság egyre fokozódó kizsákmányolása ellem harcot, a tőkések és az üzemi katonai parancsnokok háborús termelés fokozását célzó intézkedéseit akadályozták. Már 1915 második felében tapasztalunk a bizalmiak részéről olyan fellépést, amellyel az SZDP és szakszervezet vezetősége nem értett egyet. Pl. a Vas- és Fémmunkások Szövetsége kp. vezetőségének 1916 elején tartott ülésén beszámoltak arról, hogy „a gyáripari bizalmiak elhatározták, miszerint a katonai felügyelet alá helyezett gyárak munkásainak nevében közvetlenül fordulnak a HM-hoz, mert a szövetség nem képviseli elég erélyesen a munkások érdekeit a munkáltatóknál és a hatóságoknál "

10г Egy másik jelentés szerint „Tagjaink egy része ugyanis, egyrészt lassúnak találta az ügyek olyatén elintézését, ahogy azt a szervezet vezetősége célszerűnek látta, másrészt a szervezet fellépését nem tartotta elég mélyrehatónak s e téren radikálisabb módszert vélt kívánatosnak. A vezetőség a maga jól megfontolt eljárásától nem volt hajlandó eltérni és ezért ismételten történtek kísérletek arra, hogy a munkásság — legális vezetőségének álláspontjától függetlenül — közvetlenül cselekedjék."

103 Élesen világít rá a bizalmiak tevékenységére a Weiss Manfréd csepeli lőszergyár népfölkelő munkásosztagai katonai parancsnokságának jelentése 1916 novemberből.

104 A jelentés 99 P. T. I. A. Vsz. 916/17. 1917. nov. 17-i ülés. 100 A Cipész. 1917. okt. 7. 1. o. 101 A Cipész. 1917. nov. 4. 1. o. 102 P.T. I.A. Vsz. 916/16. 103 Szakszervezeti Értesítő. 1917. jan. 7. o. 104 P. T. I. A. XV/1/916/12. 30. o. 223 •