Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

bérjavítást voltak kénytelenek elismerni a munkáltatók. A vegyészeti munkások mozgalmát a Ruggyantagyár munkásai kezdték.

79 A bérviszályokat rövidebb-hosszabb küzdelem követte és a munkáltatók nehezen ismerték el a jogos követeléseket, ugyanis a háborús rendelkezések következtében a tőkések még agresszívebben utasították vissza a követeléseket és a háborús helyzetre hivatkozva hárították el azokat. Pl. a Kőbányai úti Ganz gyárban 1917 augusztusban többszöri leállással, majd ezt követő kizárással sem sikerült keresztülvinni a munkásság béremelési követeléseit, a panaszbizottság is több esetben visszautasította azokat.

80 A Vas- és Fémmunkás Szövetségnek több fővárosi nagygyár panaszbizottságával sikerült megállapodásra jutni béremelések ügyében. A Weiss Manfréd gyárral január 5-én, május 29-én, június 7-én és decemberben, a Ganz Villamosságiban aug. 3-án, az Elektromos művekkel okt. 1-én, a Ruggyantagyárral szept. 7-én, a Weiss Manfréd Konzervgyárral okt. 8-án, a Magyar Kötélpályagyárral szept. 26-án, a Magyar Lloyd Repülőgépgyárral febr. 20-án és dec. 3-án, az Első Magyar Csavargyárral nov. 26-án, az Első Varrógép és Kerékpárgyárral okt. 5-én, a Györffy—

Wolf fémárugyárral máj. 30-án, a Herczegh gépgyárral szept. 6-án, a kőbányai Lepter J. Vasszerkezeti gyárral okt. 30-án, a Ganz Danubius gyárral máj. 18-án, a Magyar—Belga Fémipargyárral máj. 24-én, a Fehérvári úti Magyar Fiat Művekkel márc. 30-án, a Roessemann és Kühnemann gépgyárral jún. 1-én, a Telefongyárral aug. 5-én, a Teudloff és Dittrich gépgyárral, nov. 21-én.

81 A kormánynak is gondot okozott az egyre szélesedő bérmozgalom, mely sok esetben munkabeszüntetéssel is együtt járt és ezért elfogadta a honvédelmi miniszter előterjesztésére egy bizottság felállítását, melynek feladata lett volna a munkásság helyzetét tanulmányozni a sztrájkmozgalmak megelőzése céljából. A bizottság, mely tulajdonképpen létre sem jött, „meggyőződött volna arról, hogy a kellő mennyiségű, megfelelő minőségű élelmiszerkészlet, esetleg ruházati cikk rendelkezésre áll-e éspedig a munkásság által megközelíthető áron, valamint arról is, hogy ezek a cikkek a munkásságnak tényleg kiadatnak-e ; arról, hogy a munkásság bérei a fennforgó viszonyoknak megfelelnek-e, nem akadályoztatnak-e meg a munkások abban, hogy a bérviszonyokra nézve szervezett fórumhoz, a munkásügyi panaszbizottsághoz fordulhassanak, valamint különösen arról is, hogy a vezényelt katonák és a népfölkelő munkásosztagokba beosztottak a többi munkással egyenlő díjazásban részesülnek-e ; arról, hogy az illető üzem közegészségi berendezései megfelelőek-e és a munkaidő nem a munkásság erejének kizsákmányolására és így végeredményben az állandó teljesítő képesség rovására is van-e megállapítva." Az előterjesztés szerint „a budapesti üzemekben a viszonyoknak megfelelő bért kap a munkásság (de), itt is vannak olyan momentumok, melyek orvoslásra várnak."

82 Közben a kormány terrorintézkedésekkel készült a sztrájkmozgalmak elnyomására. A minisztertanács rendelettervezetet fogadott el a sztrájkokkal kapcsolatban. Eszerint „munkabeszüntetés esetén jelentést kell tenni és a panasz okát megszüntetni. Ha ezután sem veszik fel a munkát, a lázítókat esetleges bevonultatással el kell távolítani. Ha az sem oldja meg, 79 Szakszervezeti Értesítő. 1918. jan.-febr. uo. 80 Vas- és Fémmunkások Lapja. 1917. aug. 11. 81 P. T. I. A. Vsz. 917/1. 82 OL. ME. Mtj. 1917. okt. 19. Iványi E. : i. m. 309. o. 219 .