Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

a kiharcolt béremelésekből. A Blokk feladata volt az is, hogy az egyes szakmák közötti összhangot biztosítsa. Nem sok adat van tevékenységéről, de a későbbi sztrájkok idején szerepe nyilvánvaló. 1917 folyamán, júniusban a Teudloff gyárban 10%-os, a Werkner gyárban 20%-os drágasági pótlékot kaptak az ott dolgozó öntők, novemberben a Hirmann gyárban, a Vulkán gyárban és a Láng gyárban 25%-os pótlékot.

75 Újabb bérmozgalmakról számoltak be az ülésen a Weiss Manfréd gyárból, az óbudai Hajógyárból, a Vulkán gyárból, a Fegyvergyárból és a Lámpagyárból. A csepeli öntők memorandumot nyújtottak át az igazgatóságnak és annak elutasítása után abbahagyták a munkát. A Langfelder gyárból bérkövetelés miatt kizárták az öntőket.

76 Az év folyamán az ácsok 9 esetben fordultak a panaszbizottsághoz és ennek eredményeként 30—35%-os, sőt egy-két helyen 50%-os béremelést harcoltak ki. A nemesfémesek és a bőrösök is 20%-os emelést értek el. A Wolfner, a Mauthner és a Freund féle bőrgyárakban 30%-os drágasági pótlékot kaptak. A cipészek béremelés és drágasági pótlékként 50%-os emelést kaptak az 1916-os bérekhez viszonyítva. Azonkívül a munkaidő rövidítésében is sikerült eredményt elérniök, napi % óra munkaidő rövidülést és a szombat délutáni munkák megszüntetését harcolták ki. A famunkásoknál is 50%-kal sikerült felemeltetni a munkabéreket, azonban anyaghiány miatt sok üzem állt ebben a szakmában is, a béreknek csak 75%-át fizették. A festőknél, ahol a bérek a többi szakmához képest is alacsonyak voltak, 100%-os emelést sikerült elérni, a gyárban dolgozóknál pedig 40%-ot. A Villamosvasút Rt-nál majd egy évi huzavona után sikerült a drágasági pótlékot kifizettetni. A húsipari munkásoknál 80%-os emelést és a munkaidő heti 5 órával való csökkentését érték el. A könyvkötőknél a drágasági pótlékkal együtt a férfiaknál 50%-os, a nőknél 70%-os béremelés volt. A fővárosban éles bérharcok voltak majd minden szakmában. A nyomdászoknál 97%-os volt a béremelés Budapesten, ami a háború előtti bérekhez hasonlítva 132%-os emelkedést jelentett. A szabóknál sztrájk útján sikerült a béreket 100—125%-kal emeltetni, a hadiüzemekben dolgozó nőknél 40%-os emelést sikerült elérni. A vasutasoknál béremelést csak hosszú harcok után lehetett elérni és a legrosszabban fizetett kategóriáknál pl. a pályafenntartási, raktári, szertári, fűtőházi munkásoknál csak napi 3—4 К pótlékot. Az év folyamán 3-szor volt nagyméretű sztrájk. Május 23-án az ország összes vasúti műhelyének, Budapest fűtőházainak munkásai, az állomási és pályafenntartási alkalmazottak 9 napig sztrájkoltak. 26 munkás felett rögtönítélő bíróság ítélkezett, azonban az általános elégedetlenség hatására felmentették őket.

77 Október elején a kormány az esetleges sztrájk megelőzése céljából jóváhagyta a mozdony személyzet fizetésének 60 %-kai való felemelését (a teherforgalomnál 70%-os). Indoklásul a honvédelmi miniszter előadta, hogy a vasutassztrájk a háborús csapat- és felszerelés szállítás szempontjából súlyos következményekkel járhat.

78 4-én a béremelés ellenére szolidaritási sztrájk tört ki 32 bizalmi bevonultatása miatt. A másfél napos sztrájk sikerrel járt, ugyanis a kereskedelmi miniszter visszahozatta a bizalmiakat, kénytelen volt elismerni a bizalmi rendszert és elrendelni, hogy a bizalmi át nem helyezhető. December 15-én a vasutasok újra beszüntették a munkát és 15 000 munkás tüntetett a MÁV igazgatóság előtt a drágaság ellen. A munkások ennek eredményeként kaptak karácsonyi segélyt. A dohánygyári munkásnők két esetben 25—25%-os béremelést és havi 20 К háborús pótlék kifizetését érték el. Az építőmunkásoknál, bár itt a háború miatt építési anyag hiányában pangás volt, a fővárosban 25—40%-os béremelést értek el. A magánalkalmazottaknál is sikerült minimális béremelést elérni. A városi alkalmazottaknál 1917 nyarán bérmozgalom indult. Az iskolai takarítónők kezdték, majd rohamosan elterjedt a mozgalom és eredményeként 40—70%-os fizetésemelést és egyszeri 50—300 K-ig terjedő gyorssegélyt sikerült elérni. A villamosvasúti dolgozóknál 100%-os béremelést, a vegyészeti munkásoknál napi 2,50 К 75 P. T. I. A. Vsz. 916/17. 1917. jún. 2-i és nov. 3-i ülés. 76 P. T. I. A. Vsz

v 916/17. aug. 8-i és nov. 17-i ülés. 77 Szakszervezeti Értesítő. 1918. jan.-febr. 1—16. о. 78 OL. ME. Mtj. 1917. okt. 4. Iványi E. : i. m. 298. o. 218