Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

mára kiterjedő bérmozgalmak jelentkeztek. Kezdetben panasz előterjesztéseket, memorandumokat nyújtottak be a gyárvezetőséghez, a panaszbizottságokhoz, a szakmai szervezetekhez. Pl. a TeudloíF—Dittrich gyári öntők a drágasági pótlék ügyében fordultak a Vas- és Ércöntők szervező bizottságához január 8-án,

65 melyet ki is harcoltak. Március 5-én a Schlick gyári öntők bérviszonyaik megjavítása érdekében emlékiratot nyújtottak be a gyárvezetőséghez.

66 Hasonló módon jártak el az Első Magyar Fém- és Lámpagyár öntői, melyben a régi jellegű munkákra 50%-os, a hadimunkákra 25%-os béremelést kértek.

67 Ugyanilyen eredményt értek el a Ganz gyári öntők is, kik 30%-os béremelést kértek az öntőknek, a lakatosoknak és a segédmunkásoknak pedig 20%-ot.

68 Júliusban a Hoff her gyári öntők és a Ganz Danubius (Váci úti) munkásai kaptak 15%-os bérjavítást benyújtott memorandumaikra.

69 Októberben a Lámpagyárban, a Fegyvergyárban, a Vulkán gyárban

70 sikerült kisebb béremelést elérni. A szakszervezeteknek tett jelentés szerint április 17-én a Weiss Manfréd gyárban, szeptemberben a Telefongyárban, az Egyesült Izzóban, októberben az Ericsson Villamossági gyárban és a Magyar Repülőgyárban sikerült megállapodást kötni a szakmai szervezetek és gyárak vezetősége között.

71 Nemcsak a vasasoknál, hanem más szakmáknál is voltak kisebb eredmények a munkások javára. A nemesfémeseknél 1916-ban 10%-kal emelkedtek a bérek, a háború előttiekhez viszonyítva 40%-kal. A bőrösöknél szintén 10%, a háború előtti bér 20%-ával emelkedett a bér, még olyan konok és ellenséges magatartást tanúsító üzemben is, mint az újpesti Wolfner gyár. Az élelmezési munkásoknál a fővárosban 50—60%-os béremelést sikerült elérni, melyek között a legrosszabb volt a helyzet a Fővárosi Kenyérgyárban. A textilmunkásoknál 20%-os, a kereskedelemben dolgozó munkásoknál 25— 100%-ig terjedő béremelés volt. Kollektív szerződés megkötését érték el 1916-ban a grafikai munkások, a nyomdászok és a könyvkötők.

72 Drágasági pótlékot harcoltak ki a cipészek a Wolfner és a Schmidt gyárakban, a Hungária gyárban pedig béremelést. Az építőmunkások a panaszbizottságon keresztül rendezték a bérviszályukat a Gázgyárban, a Weiss Manfréd gyárban és a Fegyvergyárban. A famunkásoknál 20%-kal, a könyvkötőknél 15%-kal, a szabóknál 25%-kai, a női szabóknál 33%-kai, a vas- és fémmunkásoknál a budapesti üzemekben átlagban 35%-kai emelkedtek a bérek a bérmozgalom hatására.

73 A festőmunkásoknak 1916-ban a következő gyárakban sikerült béremelést elérni: az Arnheim gyárban, a Ganz gyárakban, a Lipták gyárban, a Hoffher—Schrantz gyárban, a Teudloff és Dittrich gyárban, a Repülőgépgyárban, a Marx—Grosszmann féle koporsógyárban, a Schlick és Nicholson gyárban, a Roessemann—Kühneman gyárban, a Mávagban, a Fém- és a Lámpaárugyárban, a Főv. Omnibusz üzemben.

74 Még nagyobb mértékben tapasztalhatók a bérmozgalmak az 1917-es év folyamán. Egyrészt tovább növekedett a drágaság, másrészt az elért eredmények is buzdítólag hatottak a fővárosi munkásokra. A követelések kiharcolásának módja is változott, több esetben már a sztrájkok, tömegmozgalmak is kísérték a bérmozgalmakat. Mind több szakmára,terjedtek ki a mozgalmak, mint pl. a vasutasokra, magántisztviselőkre, villamosvasúti alkalmazottakra. Már 1916 őszén megalakult a Gyáripari Szakmák Blokkja, a munkáltatókkal szembeni egységes eljárás céljából, ugyanis eddig minden szakma a saját tagjai érdekében járt el és így előfordult, hogy a szakmák között nézeteltérések támadtak, és egyes csoportok kimaradtak 65 P. T. I. A. Vsz. 916/17. jan. 8-i ülés. 66 Ua. márc. 5-i ülés. 67 Ua. márc. 19-i ülés. 68 Ua. máj. 20-i ülés. 69 Ua. júl. 1-i ülés. 70 Ua. okt. 21-i ülés. 71 P. T. I. A. Vsz. 916/12. 72 Szakszervezeti Értesítő. 1917. febr.-márc. 73 Szakszervezeti Értesítő. 1917. jan. Hasonló értelemben hagyta jóvá a főváros a katonai ellenőrzés alatt működő Köztisztasági Hivatal, a Szemétfeldolgozó üzem és fuvartelep munkásainak drágasági családi pótlék juttatását heti 3—9 K-ig, a munkások kérelmére. Fővárosi Közlöny. 1916. július 28. 1550. o. 74 Festők Szaklapja. 1917. márc. 1. 217