Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

Az árak emelkedésénél megfigyelhető a zsír, hús, szalonna, vajfélék árának nagyfokú növekedése, viszonylag kicsi a kenyérnél, lisztnél, burgonyánál, babnál, ami mutatja, hogy a háború folyamán a bérből élők, a munkásság nagy tömegei a tápértékben kevesebb élelmiszereket voltak kénytelenek fogyasztani. Pl. a Népszállóban átlag naponként 1000 ember étkezett. Az ebédek árát fel kellett emelni, mert közben az élelmiszerárak emelkedtek. A hústalan ebéd árát 40 fillérről 60-ra, a húsost 1,70 K-ra emelték. „Ezt azonban mindössze 4-en veszik igénybe" — közölték a Szociálpolitikai bizottság 1916 júniusi ülésén.

44/a Ugyanakkor hatósági áron mind kevésbé lehetett megvásárolni a legszükségesebb élelmiszereket, a fejadagok állandóan fogytak. Már 1916. január 10-től 24 dkg, illetve nehéz testi munkásoknál 30 dkg a kenyér fejadag, melynek hatósági ára viszont állandóan emelkedett. így a drága élelmiszerárak a munkásság hangulatát egyre jobban a háború ellen hangolták. Nem volt jobb a helyzet az egyéb létszükségleti cikkek tekintetében sem. Jellemző a tüzelőanyagok árának sokszoros növekedése és a ruházati cikkek nagymérvű megdrágulása. Ehhez számítsuk hozzá azt a tényt is, hogy az ipar elsősorban a katonai jellegű termékeket gyártotta és a lakosság igényeit kielégítő termékeket egyre kevésbé és az előállított termékek is silány minőségűek voltak. A munkásoknak heti keresetükből mind nagyobb hányadot kellett a legfontosabb élelmiszerek beszerzésére fordítani. Bresztovszky Ede a „Huszadik Század"-ban közölt számításaiban kimutatta, hogy a munkások zöménél 70—80%-ot tett ki a heti bérből az élelmiszerekre fordított összeg. Pl. 2 asztalostól felvett adat alapján a hetibér 41 К és ebből 38 K-t, 92%-ot, fordított élelmezésre. 8 aranyműves 50 K-jából 40-et, 80 %-ot, 13 bőröndös 64 K-jából 44-et, 69 %-ot, 16 faesztergályos 38 K-jából 30-at, 79 %-ot, 19 festő 42 K-jából 38-at, 90 %-ot, 25 kárpitos 55 K-jából 44-et, 80 %-ot, hogy csak néhányat emeljünk ki adatai közül.

45 Az árak emelkedése a munkásság körében fokozta az elégedetlenséget és állandó küzdelem eredményeként sikerült a béreket valamelyest emelni. A bérek emelkedése a különböző iparágakban változó. Olyan iparágaknál, ahol nagyobb a munkásság centralizálódása és a szakma szervezettsége, ott nagyobb mérvű, viszont különösen elmaradtak az építő, az élelmezési, és a vegyiparban és főként a női munkaerők fizetése. A háború kezdetén a Munkásbiztosító adatai szerint 145 000 nő volt biztosítva. Ezek közül 23,5% keresett 1 К alatt naponta, 51,2% 1,50 К alatt, 18,4% 2,50 К alatt és összesen 6,9% volt a magasabb bérkategóriákban. A háború folyamán a bérek itt stagnáltak a leghosszabb ideig.

46 A munkabérek emelkedése a háború alatt néhány fontosabb kategóriánál a következő képet mutatta a kifizetett bérek alapján. (Saját válogatás.)

47 BÉREMELKEDÉS %-BAN 1914. JÚLIUS 31-HEZ VISZONYÍTVA, SZAKMÁK SZERINT 1914. XII. 31. | 1915. XII. 31. 1916. XII. 31. 1917. XII. 31. | 1918. XII. 31. Vasipar 17,84 19,75 19,76 19,56 18,91 62,76 62,96 62,79 63,04 78,37 150 149,38 150 150 148,64 219,14 219,75 219,76 219,56 218,91 396,43 389,92 17,84 19,75 19,76 19,56 18,91 62,76 62,96 62,79 63,04 78,37 150 149,38 150 150 148,64 219,14 219,75 219,76 219,56 218,91 388,61 341,26 442,43 44

/

a Fővárosi Közlöny 1916. június 9. 1111. o. 45 Népszava, 1916. jan. 22. 10. o. 46 Népszava 1916. jan. 21. 2. o. 47 Szterényi—Ladányi: i. m. 217. o. 207