Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

VÖRÖS KÁROLY: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917

összetevőinek még az általában megszokottnál is kevésbé egyenletes érvényesülésével is) a dualizmuskori Magyarországnak valóban gazdasági központja és valódi világváros legyen. És általában s egyes jellegzetes alakjaiban egyaránt, talán sikerült ábrázolni a főváros nagypolgárságát is (benne a hazai finánctőke legjelentősebb alakjaival), mely ezekben az években e vagyonoknak elsősorban volt birtokában. A budapesti várospolitikára gyakorolt befolyásuk ábrázolásában azonban meg kellett elégednünk csupán e réteg közgyűlési képviseletének bemutatásával — a várospolitikára gyakorolt tényleges befolyásuknak konkrét példákon való elemzése már túlment volna tanulmányunk keretein. És mindennek summájaként, e válaszokon túlmenőleg, talán sikerült bemutatnunk azt is, hogy már a tárgyalás során többször hangoztatott sejtésünk indokolt volt: e réteg esetében valóban, az élcsoportig vezető különböző utak, vagyonosodásuk különböző alapjai és összetevői és sokszor éles érdekellentéteik ellenére is túlnyomórészt valójában egyetlen, az üzleti mellett nem utolsósorban sokszoros és az üzleti kapcsolatokat kiegészítő családi kapcsolatok által is szoros egységbe kovácsolt, egységes burzsoá vezetőréteggel, Magyarország legjobban kifejlett, feudális csökevényektől legkevésbé — legfeljebb egyes csoportjainak nemesi cím iránti előszeretetétől — befolyásolt, kapitalista alapú társadalmának valódi burzsoá vezetőrétegével állunk szemben. E réteg — mint záró fejtegetéseink mutatják — aránylag bármenynyire vékony is (amiben joggal láthatjuk a magyar kapitalizmus a városfejlődés vonatkozásában csupán egy nagy város teljes kifejlesztésére képes korlátozottságának — bár e város méreteiben ugyanakkor erejének is — társadalmi vetületét), a főváros politikájára is igen jelentős befolyást tud gyakorolni. Olyan tanulságok ezek, amelyek egyrészt a hazai kapitalizmus kialakulásának történetével foglalkozók figyelmét fokozottabban — és most már a vidéki városok vonatkozásában is — e problémák minél mélyebb kutatására irányíthatják, másrészt bizonyos fokig talán némi utat is mutatnak az e kutatások során követendő módszereket illetőleg is. (Hiszen, ahogy a vagyon végül is személyek kezén halmozódik fel és személyek tevékenységének terméke, úgy kialakulásának útját sem lehet az őket kialakító személyek útjától elválasztva szemlélni.) Teljes munkát még e szűk terület vonatkozásában, és még megközelítően sem végezhettünk. A feladat újszerűsége, az előzetesen megoldandó aprólékos részkutatások tömege, és a kutató tapasztalatlansága egyaránt szolgáljon mentségül megoldásának nyilvánvaló hibáira. 194