Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

KUMOROVITZ L. BERNÁT: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez

fiával és menyével, ahol mind a hárman (egy curiában) familiárisaikkal együtt élnek, mint erről (Bossányi Á. rövidítései miatt) az 1353. évi supplicatio csak homályosan, VI. Ince pápának a veszprémi, a váradi és a zágrábi püspökhöz intézett parancslevele azonban már félreérthetetlen módon értesít.

16 A XIV. század közepe mellett szólhat Gerevich Lászlónak az a megállapítása is, hogy a királynéi palota feltárt két szabadon álló falpillérének az analógiái Wroclawba vezetnek, a XIV. század derekára jellemző stílus termékei, s az Erzsébet királyné által életre hívott építőiskola stilisztikai irányát képviselik.

17 Gerevich joggal tételez fel Magyarországon Erzsébet-féle építőiskolát, mert, véleményünk szerint, az anyakirálynénak, a politika mellett, az építkezés töltötte ki szinte egész özvegyi életét. Színterük az ország szívében, Óbudán és Budán van, de az ország sok más helyén is ő a mecénás. Építkezéseinek ütemére a királyi kápolnáról nemrégen közzétett tanulmányunkban mutattunk rá. így 1347. jan. 25-én titkára, Albert, a három magyar király ünnepére búcsút kér a királyné Terebes falujában Krisztus teste tiszteletére építtetett templom látogatói részére. Az óbudai Szűz Mária-prépostsági templom részére maga négy ízben is folyamodik búcsúért. 1348. jún. 19-én azt írja róla, hogy maga építtette, s annyi évi búcsút kér részére, ahány püspök vesz majd részt felszentelése ünnepén. 1349. márc. 14-én azt kéri a pápától, hogy felszentelése napján.teljes búcsúban részesítse az ünneplő híveket. 1349. márc. 22-én azt jelenti, hogy építését már befejezte (construi fecit et compleri), s búcsút kér dedicatiójára s az ünnep nyolcadára. Végül ugyanaznap azért folyamodik, hogy a felszentelésén részt vevő prelátusok is osztogathassanak búcsút. 22-én az általa és fia által a budai várban Szent Márton tiszteletére emelt, s rövidesen teljesen elkészülő királyi és királynéi kápolna (capellam regálém et reginalem, quam . . . in castro regali Budensi. . . iam fundari fecit et construi ad plenum) részére kér búcsút. Ugyanaznap az általa Hatvanban Szent Márton tiszteletére, Lippán a minoriták részére és Szent Lajos tiszteletére és Esztergomban a Szent Ágoston-rendi remeték részére és Szent Anna tiszteletére építtetett (construi fecit) templomok részére folyamodik búcsúért. Supplicatiónak e sorozata minden kétséget kizáróan igazolja, hogy Erzsébet 1347 és 1349 között, tehát mindössze két és egynegyed év leforgása alatt hat templom építését fejezte be, s valamennyinek csak akkor kért búcsút, amikor azok már elkészültek, vagy befejezésük rövid idő kérdése volt. Az óbudai prépostság esetében ez az időbeli különbség körülbelül 9 hónap, a budavári Szent Márton-kápolnánál ennél kisebb lehetett.

18 Utolsó búcsúkérvénye a Lajos király és hitvese által 1366-ban befejezett és Szűz Mária tiszteletére emelt budavári palotakápolna részére történt.

19 További építkezési tevékenysége ennyire már nem ismeretes — valószínűleg azért, mert a Vatikáni Levéltár supplicatiós anyaga az 1366. évvel megszakad, más forrásaink pedig ebben a vonatkozásban kissé szűkszavúak. Egészen azonban nem szűnhetett meg, mert például tudjuk, hogy 1363-ban a margitszigeti premontreiek részére akart valamit építtetni (edificia pro fratribus facere volebat. . .), 1366-ban Szászvárosban kolostort, 1367 előtt Óbudán fürdőt (domum balnealem... lapideo opère de novo constructam), 1369-ben ugyanott árucsarnokot (quandam domum lapideam. . . prope claustrum. . . pro statu et mansione apotecariorum .. .), 1370-ben Verőcén és Szatmáron, 1372-ben pedig Kaproncán kolostort építtetett.

20 Ezek mellett az új létesítményei mellett régi alapításai később is párt16 Exhibita nobis... pro parte... Ludovici regis... et Elizabeth matris et Elizabeth consortis regis... petitio continebat, quod cum ipsi in castro suo de Nova Buda... cum suis familiaribus commorentur... Mon. Rom. Ep. Vespr. II. 159. — Véleményünket megerősíti az a körülmény is, hogy a már 1334-ben alapíttatni szándékolt klarissza kolostor csak 1346-ban népesül be, s ezóta jelennek meg az apácák javára szóló oklevelek is. Az Anjou-korból csaknem minden évben találkozunk ilyenekkel. (À BTM regesztagyűjteménye kb. 40 darabot tart nyilván, Zsigmond kora óta pedig szinte eltűnnek.) 17 Gerevich : Királynéi vár II. 374. 18 Kumorovitz L. : Várkápolna 118—119. 19 Uo. 114. 20 O..L. Dl. 5193. (Premontreiek.) — B. Szabó: Óbuda 34. (Szászváros.) — O. L. Dl. 5633. (Fürdő.) — O. L. Dl. 5785. (Árucsarnok.) — B. Szabó : Óbuda 32., 34. (Verőce, Szatmár, Kapronca.) 11