Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

a johannita konvent. 1245-ben már említik a Pest környéki Pardeu villa-nál a terra cruciferorum de Calidis Aquis-t,

34 a keresztesek ezek szerint ekkor már önálló jogi személyt képeztek. Pedig a tatárjárás előtt még nem mutatható ki rendházuk Hévízen, csak a templom volt tulajdonukban.

35 A konvent ezek szerint a tatárjárás és 1245 között alakulhatott ki. Templomuk eredetileg az esztergomi szentkirályi konvent birtoka lévén, a kapcsolat a két keresztes konvent között továbbra is fennmaradt, Felhévíz soha sem szakadt el teljesen Esztergomtól. A szentkirályi konvent magistère a felhévízinek is főnöke volt, de ez utóbbit helyette egy prior kormányozta. IV. Ince pápa 1248. augusztus 18-i oklevele is igazolja ezt: a buda-újhegyi Mária egyház és dézsmája ügyében a veszprémi püspökkel a „magister et fráter domorum sancti Stephani regis de Strigonio et de Calidis aquis iuxta Budám" pereskedik, tehát a két konvent közös főnök alá tartozott.

36 1249-től vannak adataink a hévízi konvent hiteleshelyi működésére.

37 Minden jel arra mutat, hogy a tatárjárás körül, az 1240-es évek folyamán Felhévíz életében változások következtek be. Ilyen változással járt a keresztesek idetelepedése és konventjük hiteleshellyé válása. A budai Újhegyen épült Mária-egyház és a Szent Jakabtemplom alapításával azonban a keresztesek egyházi hatásköri területe csökkent.

38 Nem sokkal később a Nyulak-szigeti apácák szereztek itt birtokokat. Mindez azt mutatja, hogy a XIII. század közepén lezárult egy korszak településünk életében. Az előző korszak gyér adataiból megtudtuk azt, hogy itt a révátkelőhely közelében régi vásárhely volt, aminek a neve a XII. század második felében megváltozott, templomát pedig, amelyet Szentháromság titulusára alapították, a királyok a johannitáknak adták. Ezen adatok értelmezéséhez a későbbi korszak tanúságát kell segítségül hívnunk. Mekkora volt vajon a XIII. század közepéig Felhévíz területe? Láttuk, hogy eredetileg Szentjakabfalva is ide tartozott, tehát észak felé Óbudával volt határos. Nyugati határa a felhévízi egyház tizedkörzetével esett egybe. A tizedjogról több per irata maradt fenn,

39 a tizedhatárt mégsem tudjuk meghatározni. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az ún. Kunc ispán majora, amely a mai Szépilona helyére esik, a felhévízi keresztesek tizedterületéhez tartozott.

40 Itt ágazott el az út egyrészt Nyék, másrészt Nándor (a pálosok Szt. Lőrinckolostora) felé.

41 Valószínű, hogy ez a két falu már nem tartozott a keresztesek területéhez,, mégis a hévízi határ elég mélyen benyúlott nyugat felé. Hévíz déli határára ugyancsak tizedperek adnak felvilágosítást. Mivel 1248-ban a keresztesek a buda-újhegyi Mária-egyház 34 1245. november 24.: Bp. O, I. 45. 35 Reiszig E. : A jeruzsálemi... II. k. 18. azt állítja, hogy a tatárjárás előtt a rendnek még nem voltak birtokai, csak kórháza Hévízen. Ez utóbbi sem áll fenn. L. alább. 36 B. O. I. 49. — A veszprémi püspöknek ebben az oklevélben még több ellenfele és tőle elvett jövedelemforrása van felsorolva, de a hévízi konvent csak a Mária egyház elvételében lehetett érdekelt. •—• Reiszig a két konvent közös vezetését csak a XIV. századtól ismeri el (előbbi jegyzetben i. m. 19.) de ez a fentiek szerint téves. Némethy L. : i. m. 3. a két konvent egységét kezdettől fogva elismeri. 37 Uo. 4. — Reiszig E. : előbb i. m. 18. 38 1247-ben említik már a budai Szent Jakab egyházat, Bp. O. I. 48. 39 L. a H/3, fej. — A keresztesek tizedhatárát először 1290 körül határozták meg. Bártfai— Szabó L. : Pest megye történetének okleveles emlékei, 128. sz. 40 Csonki D. : Kunc ispán majora Budán. Századok, 40 (1906) 690 — 691. Gárdonyi A. : A középkori Buda határai. 390. skk. összekeveri a Kunc ispán majorára és a nyéki királyi kúriára vonatkozó adatokat. 41 Csánki D. : i. m. 715. — 1412. július 8.: Sancti Laurentii de monte Nándor, ubi... corpus beati Pauli... quiescit... Ol. Mohács előtti gyűjt. (A továbbiakban Dl.) 9927. — Ezek szerint téves Gárdonyi előbb i. h. állítása, hogy a Kunc ispán majora Nándoron lett volna. Nándor és Nyék valóban szomszédos, azonban a Csánki adat szerint észak-déli és nem kelet-nyugati irányban. Gárdonyi különben Nándort is johannita birtoknak hiszi, pedig csak a Szentlélek rendnek volt ott birtokrésze. (1. alább.) 90