Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

és dézsmajoga felett pereskednek a veszprémi püspökkel,

42 nyilvánvaló, hogy Buda-Újhegy is eredetileg Felhévíz része volt. Déli határa tehát a kelenföldi Szt. Gellért-egyház határaival esett egybe, amelyről ugyancsak tizedper tudósít bennünket.

43 Ezek szerint a mai budai várhegy és annak nyugati oldalának északi fele is a Szentháromság-egyházhoz tartozott. Helyesen járunk-e el azonban, ha az egyházi határvonalat a települési határokkal azonosítjuk? Úgy véljük, igen. A korai feudalizmus korában, amikor egyes birtokokon különféle, és olykor különböző uraknak is szolgáló, szolgálónépek éltek együtt föld és faluközösségben,

44 a plébániahatár — legalábbis Európa jó részében — egybeesett a földközösség határával.

45 Előfordult persze, hogy a plébániakörzeten belül más, földesúri tulajdonban levő egyházak is voltak, amelyek lassan bizonyos önállóságot értek el, hogy végül is teljesen elszakadjanak az anyaplébániától.

46 így történt Buda területén a Szent Gellért-egyházzal. Eredetileg királyi alapítású egyház, királyi kápolna, később a bélakúti ciszterciek kegyurasága alá került. Területén királyi birtokon, talán királyi kúriák mellett két újabb királyi kápolna, Sasad és Örs keletkezett. Később ezek is önállósultak, és mint királyi alapítású egyházak, exempciót élveztek.

47 Felhévíz esetében ugyanez történt. A Szentháromság-templom eredetileg szintén királyi egyház volt, azonban a XII. században az esztergomi keresztesek tulajdonába jutott. Plébániai jogkörét és tizedhatárait megtartotta. A megyéspüspök hatósága és tizedjoga alól exempciót élvezett, úgyis mint királyi alapítású és úgyis mint johannita egyház. A johanniták ugyanis igen magas fokú exempcióval rendelkeztek.

48 Plébániakörzetében, királyi földön épült a Szentjakab-egyház

49 és a buda-újhegyi Mária-egyház.

50 Mindkettő királyi kápolna. Szükségképpen ezek is lassan teljes önállóságot nyertek, mégpedig a Szentjakab-egyház előbb, mint a Mária-egyház.

51 A két új plébánia létesítésével Felhévíz területe is fogyott. Új északi határa a jelek szerint valószínűleg hosszabb ideig nem volt tisztázva. 1269-ben Szentjakabegyházát még Felhévíz mellett állónak mondja a király,

52 pedig mint láttuk épp az északi határon épült fel, Óbuda mellett. Később alakul ki végleges faluhatára. Az új falu déli határa eredetileg az ottani királyi birtok határaival eshetett egybe, hiszen a melegvízforrások mellett működő királyi malom még a XVI. században is Szentjakabfalvához tartozott.

53 Közben a szigeti apácák és mások is szereztek itt malmokat. Az apácák ezt hévízi javaikkal együtt igazgatták,

54 így azután — ha éppen nem Buda részének tekintették

55 — a melegvízforrások területét a középkor végéig Hévízhez és nem Szentjakabfalvához számí42 L. fenn 36. j. • 43 Gerevich—Seitl—Holl : Megjegyzések a budai vár XIII. századi építéstörténetéhez. Műv. Tört. Ért. 2. 1953. 211—13. 44 Molnár E. : A magyar társadalom története az Őskortól az Árpádkorig, Budapest 1949. 233. skk. — Lederer E., A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Budapest, 1959. 130—40. — A faluközösségre 1. Horváth P. : A középkori falusi födközösség jogtörténeti vonatkozásai. Budapest, 1960. 200 skk., 211. skk. stb. 45 Plöchl W. M. : Geschichte des Kirchenrechts. II. k. Wien—München, 1955. 148. 46 Feine H. E. : Kirchliche Rechtsgeschichte, I k.

2 Weimar 1954. 170—171. 47 Jankovich M. : Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Bud. Rég. XIX (1959) 81, 83—5. 48 Feine H. E. : i. mi I. k. 313—4. 49 Jankovich M. : i. m. 86. 50 Uo. 82—83. (Tévesen Kispesthez kapcsolva.) — Kubinyi A. : Buda város pecséthasználatának kialakulása. TBM. XIV (1961) 126. 51 Bár 1247-ben már említik a Szent Jakab egyházat (1. fenn 38. j.), 1248-ban a keresztesek már csak a budaújhegyi Mária egyházért pereskednek, Szentjakab tehát már önálló tőlük. (1. fenn 36. j.) 52 1269. október 3. : Bp. O. I. 105—6. 53 L. alább a malmoknál. 54 L. alább a malmoknál. 55 1364. március 5.: in Calidis Aquis prope ecclesiam hospitalis Sancti Spiritus Bude... Dl. 5289. — 1373. február 22. : in Calidis Aquis in fine civitatis Budensis. Dl. 6096. stb. 91