Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
gadhatjuk el. Volt ugyanis Magyarországon még egy Gézavásár Komárom megyében, amit locus fori Geyse regis-nek neveztek. 24 Gárdonyi 25 és később Mályusz Elemér 26 rámutattak arra,hogy a két Gézavásár egy időben jött létre, csak míg Gárdonyi II. Géza, addig Mályusz I.Géza korába helyezi keletkezésüket. Véleményünk szerint több valószínűség szól Mályusz mellett. Ezek szerint tehát feltehetően a XI. század végén egy — esetleg már jóval korábban használt — átkelőhely mellett vásárhely, időszaki kereskedők által látogatott telep (mint amilyenek a nyugat-európai wic-ek, vagy az orosz poszádok voltak) jött létre, amely a Gézavására nevet viselte. Az itteni kikötő vámja 1148-ban az óbudai káptalan birtokába jutott. Mikor nyerte el azonban Felhévíz későbbi nevét? Mindenesetre legkésőbb a XII. század folyamán, hiszen Anonymus már így ismeri. 1187. január 23-án Veronában kelt oklevelében III. Orbán pápa megerősítette az esztergomi Szent István királyt ispotály kiváltságait. 27 Ebből kiderül, hogy az ispotályt tulajdonképpen II. Géza király alapíotta, belső szervezetét pedig Manfréd bíboros pápai legátus állapította meg, aki itt Szent Ágoston regulája szerinti kanonokrendet létesített. 28 Az ispotályhoz tartozott 1187-ben több egyház mellett királyi adományból az „Ecclesia sancte Trinitatis de aqua calida", azaz a későbbi felhévízi Szentháromság konvent őse. Űgy látszik, hogy a Manfréd-féle rendezés idején még nem a johanniták, hanem a Szent Ágoston szabályai szerint élő Szent-sír kanonokrend működött Esztergom—Szentkirályon. 29 Kétségtelen azonban hogy 1187-ben már johannita kézen volt, és ott is maradt a XV. század közepéig. 30 Felhévízen úgy látszik ekkor még csak a templom volt a johanniták birtokában, sem itteni konventjükről, sem birtokaikról nem tudunk. Anonymust is igazolja ez az 1187-es adat. A XII. század vége felé Gézavásárt már Felhévíznek nevezték, és Anonymus is így ismerte már. Elnevezése arra utal, hogy a Császárfürdő körüli melegvízforrásokat kezdték jobban megismerni és felhasználni, és így a körülötte alakuló település innen kölcsönözte nevét. Később a hozzá dél felé kapcsolódó Gézavására is átvette az új nevet. 1187-ben mindenesetre Hévíz már jelentősebb település, hiszen temploma volt. Következő Hévízre vonatkozó adatunk 1212-ből származik: Óbuda határjárása. Ekkor Óbuda déli határa Felhévízzel volt szomszédos 31 (a határ inter Budám et Calidas Aquas halad), tehát ekkor még a későbbi Szent jakabfalva területe Hévízhez tartozott. 32 A tatárjárás alatt feltehetően Hévíz is elpusztult, bár erre nincs adatunk. 33 Utána tűnik fel Hévízen 24 Monumenta ecclesiae Strigoniensis (továbbiakban MonStrig.) II. k. 177. 25 Gárdonyi A. : Az óbudai káptalan... i. m. 16. 26 Mályusz E. : A mezővárosi fejlődés (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely Gy. Budapest, 1953. 128.) 27 Kiadva MonStrig. I. k. 132—4. 28 Manfréd legátiójára 1. Fauler : i. m. I. k. 501. o. 519. j. Ő az időpontot 1171-re teszi, amit Szentpétery I. : is elfogad. (Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I. k. Budapest, 1923. 118. sz.) Újabban GyöryJ. : Gesta regum-gesta nobilium, Budapest, 1948. 18. Holtzmann nyomán 1169-re határozza meg időpontját. 29 Mezey László szíves közlése. A kanonokrend magyarországi működésére 1. Balics L. : A római katolikus egyház története. Magyarországon. II/2. k. Budapest, 1890. 285. skk. 30 Reiszig E. : A jeruzsálemi Szt. János-lovagrend. II. k. 42. skk. — Zolnay L. : Esztergom, h. n. 1957. 33. 31 Bp. O. I. k. 9. 32 Belitzky J. : Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához. TBM. VI (1938) 82. skk. vette észre, hogy az összes óbudai határjárásnál (1212, 1355, 1524) Óbuda déli határa azonos helyen húzódik. (1355-ben ugyan a szigeten kezdik el, de a budai parton ekkor is ugyanott halad.) 1212-ben a határ kezdeténél Óbuda Felhévízzel határos, később ugyanott Óbuda Szentjakabfalvával: a Szentjakabtemplom pedig épp a határvonalon állott. Világos tehát, hogy a Szent Jakab egyháza és a hozzá tartozó falu csak 1212 után, hévízi területen keletkezett. 33 Reiszig E. : A János-lovagok birtokviszonyai. 372. forrásidézet nélkül állítja ezt. 89
