Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kumorovitz L. Bernát: A zselicjakabi alapítólevél 1061-ből : "Pest" legkorábbi említése = Die Stiftungsurkunde von Zselicjakab aus dem Jahre 1061 : die früheste erwähnung von "Pest" 43-83

tibus habui, vei a dominis meis invenire potui, totum illuc pro remedio anime mee, regis omniumque maiorum regni huius probatione et testimonio contuli hac ratione, ut quamdiu vixero, egomet cum abbate meo monasterium regam et provideam; postquam vero obiero, nullus episcoporum, vel comitum, vel cognatorum, aut nepotum meorum ullam potestatem habeat super illud, sed domini regis Providentia et ordinatione disponatur. Quicunque etiam de rebus prenotatis monasterio quitquam abstulerit, dei et sancte Marie sanctique Iacobi omniumque sanctorum feriatur anathemate et cum Iuda traditore Christi partem habeat in perditione mecumque in die iudicii ante tribunal iusti iudicis dei contendat."

7 A szöveg alatti jegyzetben Fejér elmondja, hogy sorai a zselicszentjakabi monostor kegyúri joga tárgyában (Zsigmond által 1422-ben) kiadott s Albert királytól 1438-ban megerősített ítéletlevélből valók, melyet a Kamarai Levéltárban őriznek. Közleménye azonban a Zsigmond-féle oklevél bevezető szavainak önkényes kiválasztása és nem is logikus csoportosítása miatt az elején zavaros, s úgy magyarázható, hogy Ottó comes oklevéltöredéke a szekszárdi konvent régies betűfajtával írt pergamen-oklevelében maradt ránk.

8 S ő valóban így is értelmezte ezeket a sorait, mert jegyzetét azzal fejezi be, hogy „ebből az oklevéltöredékből nemcsak a zselici monostor eredetére és alapítójára derül fény, hanem az is kiviláglik belőle, hogy a szekszárdi konvent, amely erről az alapításról a bizony ságlevelet kiállította, már 1061-ben fennállott, tehát I. Béla királynak köszöni alapítását"

9

. Tévedése onnan származik, hogy az általa idézett 1438-as Albert-féle oklevelet nem olvasta végig figyelmesen, vagy az talán nem is került a kezébe, hanem (mint a legtöbb esetben) most is más írta ki számára az ítéletlevélnek általa közölt szakaszát. Jegyzete Czinár Mórt is félrevezette, aki a Fuxhoffer-féle Monasteriológiának az átdolgozásában ellenőrzés és kritika nélkül vette át az akkoriban nagy tekintélynek örvendő Fejér adatait és jegyzetét.

10 Albert király 1438-ból származó oklevele szerencsére ma is megvan, s az Országos Levéltár diplomatikai osztályán őrzik. Első tekintetre is kiderül belőle, hogy a királynak nemcsak a saját ítéletét tartalmazza, hanem egyszersmind átírja és megerősíti Zsigmond királyi személyes jelenléti bíróságának (personalis praesentia regia) a zselicszentjakabi monostor kegyurasága ügyében 1422. jún. 7-én kiadott ítéletlevelét. Valóban belőle való Fejér szövege, első sorai azonban az 1422-i oklevélben (helyesen) úgy hangzanak, mint ahogy azokat alább (6. jegyzet) közöltük, majd így folytatódnak: „. .. quomodo alias condam Thoma abbate dicti monasterii filios Nicolai filii Ders ac Iacobum et Iohannem filios Michaelis filii Petri filii eiusdem Ders pro potentiaria et indebita distractione quarumdam possessionum et bonorum ipsius ecclesie in presentiam ipsius comitis Iacobi in causam attrahendo, idem comes Iacobus ipsos . . . pro huiusmodi potentiariis detentionibus, spoliationibus et depredationibus iurium possessionariorum ipsius monasterii contra.. . Thoman abbatem in facto potentie convictos fore, iure etiam patronatus dicti monasterii privari decrevisset. .." scilicet ipsius monasterii anno ab incarnatione domini millesimo sexagesimo primo, indictione quintadecima emanatarum representans et denotans sigilloque carens, inter alia hanc clausulam continebat:... 7 Ezt a szövegrészt Fejér hibátlanul közli. 8 A szekszárdi konvent itt szereplő oklevele 1422. máj. 22-én kelt, mert Zsigmond idézett oklevele így ír róla: „... alia vero conventus Sexardiensis secundo die festi ascensionis domini proxime preteriti, habens in se in transscripto quasdam certas clausulas de litteris condam comitis Iacobi iudicis curie... Lodovici regis anno domini millesimo trecentesimo septuagesimo septimo, necnon etiam aliis litteris capituli Albensis anno domini millesimo trecentesimo septuagesimo nono emanatis excerptas—continebat, quomodo..." O. L. Dl. 36. 119. 9 E fragmento hoc non solum ortus et fundator monasterii de Silisio innotescit, sed etiam patet monasterium Sexardiense, quod testimoniales confecit fundationis illius, iam anno 1061. exstitisse, sicque Belae I. R. H. originem suam debere... Fejér : i. m. I. 398—399. 10 Fuxhoffer, D.—Czinár, M. : Monasteriologiae regni Hungáriáé libri duo I. Pestini 1858. 214. 1. 45