Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kumorovitz L. Bernát: A zselicjakabi alapítólevél 1061-ből : "Pest" legkorábbi említése = Die Stiftungsurkunde von Zselicjakab aus dem Jahre 1061 : die früheste erwähnung von "Pest" 43-83

bővíthetik és módosíthatják mesterük művét. Teljes értékű átdolgozása azonban ma még további igen komoly részletkutatást kíván; e nélkül, véleményünk szerint, csak Szentpétery és tanítványai s mások anyagának bizonyos mértékben más formájú és más szempontú összefoglalását kaphatnánk kézhez. Ügy látszik ilyen megfontolások vezették Bresslau kézikönyvének a kiadóit is, amikor régi szövegében adták ki az „Urkundenlehre"-t (1889— 1912—1915; 1932 Klewitz), pedig ott sem szünetel a diplomatika művelése; és a de Boüard-é mellett (1929—1948) a franciák sem nélkülözhetik még Giry-nek 1895-ben megjelent, 1925-ben pedig változtatás nélkül újrakiadott „Manuel"-jét. A pecséttan művelése is minduntalan diplomatikai kérdéseket vetett fel, és tette szükségessé megoldásukat. A legnehezebbek s egyben a legfontosabbak egyike volt a koraközépkori magyar magánoklevél rejtélyének a kivizsgálása. Ezt a feladatot is elvégeztük, eredményeinket pedig 1960-ban „Die erste Epoche der ungarischen privatrechtlichen Schriftlichkeit im Mittelalter (XI—

XII. Jahrhundert)" címmel bocsátottuk oklevéltanunk művelőinek a rendelkezésére.

3 Jelen tanulmányunk magánokleveleinknek egy általunk 1957-ben felfedezett korai, tartalmát tekintve pedig szinte felbecsülhetetlen értékű darabjának a kritikai vizsgálata. Ezt a munkánkat sem tartjuk hiábavalónak, mert tulajdonképpen magánokleveleink nyújtanak csak igazi betekintést a magyar feudalizmus mélyébe.

4 Az 1061-i oklevélnek e helyütt való ismertetését pedig a „Pest" szó legrégibb említése teszi indokolttá. I Fejér György Codex Diplomaticus-a I. kötetében „A. Ch. 1061. Otto, comes Simighiensis, monasterium S. Iacobi de Selisio fundat et dotât" cím-regesztával az élén — Zsigmond 1422-i oklevelének szövegébe ágyazva

5 — a következőket közli: „Mathias, abbas de Scelisio, volens patronatum monasterii antedicti comprobare, litteras conventus Sexardiensis nobis curavit exhiberi, que quidem carta in pergameno, litteris veteribus conscripta seriem litterarum quarumdam Ottonis Symeghiensis Civitatis Comitis, fundatoris scilicet ipsius monasterii, Anno ab incarnatione domini Millesimo Sexagesimo primo, Indictione quinta décima emanatarum representans et denotans; sigilloque carens, inter alia hanc clausulam continebat:

6 Igitur monasterium deo sanctoque Iacobo construxi et quecunque de faculta3 Études historiques, publiées par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. I. Budapest, 1960. 253—290., és külön a Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 21. számaként (Budapest, 1960). Magyar, némileg bővített kiadása: Századok 97(1963). 1—31. * Az oklevelet nem rejtettem véka alá, hanem más történetkutatók figyelmét is felhívtam reá, jelzetét pedig az előbbi jegyzetben idézett értekezésem 12. jegyzetében közöltem. Györffy György : A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig c. tanulmányában (Századok 92/1958. 21., 49. jegyzet), Leder er Emma: A feudalizmus kialakulása Magyarországon c. könyvében (Budapest, 1959. 38—39.) emlékezett meg róla. Nagy Emese ásatásai az apátság XII. századi romjaiból hoztak napfényre darabokat. (L. még a 174. jegyzetet.) 5 O. L. Dl. 36. 119. Fejér (I. 398—399.) azonban nem idézi, ezért beágyazó szövege értelmetlen. 6 Ez a passzus Zsigmond 1422. jún. 7-i ítéletlevelében így hangzik: ... cum... Mathias abbas ecclesie sancti Iacobi de Selizio maiestati nostre in eo, quomodo Emericus filius Iohannis et Danch filius alterius Iohannis de Zerdahel— ac relicta, necnon Georgius et Ders filii condam Martini báni de eadem asserentes se patronos ipsius ecclesie existere, ipsum de dominio... sue abbatie... exclusissent, licet tarnen ius patronatus ipsius ecclesie eis in nullo pertineret — querimoniam porrexisset, nosque eosdem... ad premissa responsuros... ad quindecimum diem festi pasce... evocari fecissemus, ipsaque causa ab eodem termino ad presentem feriam sextam... ante festum... corporis Christi devenisset, tandem ipso termino instante... prefatus— Mathias abbas... volens prescriptum ius patronatus monasterii antedicti prescriptis nobilibus in nullo pertinere debere, quandam cartam, necnon litteras conventus Sexardiensis nobis curavit exhibere ; que quidem carta in pargameno litteris veteribus conscripta seriem litterarum condam Ottonis Symigiensis civitatis comitis, fundatoris 44