Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

öles területet.

58 A Vízivárosnak ezen a részén, az apró telkek mellett feltűnően nagy az a terület, amit a kapucinusok kaptak. Valószínű azonban, hogy nem korábbi település pusztulására kell gondolnunk ezen a részen, hanem arra, hogy az Ágoston rendiek által a középkorban birtokolt területet (kertet, temetőt) kapták a kapucinusok a török uralom alól való felszabadulás után. A Sóház (Kays. Sajzhaus) épülete és telke, melyet egy kis — ma már eltűnt — utcácska, a Salzgässel választotta el a kapucinusok Fő utcai telkétől, csak 1702-ben került a rend birtokába. A Sóház megszerzése után került sor a kápolnának használt dzsámi kibővítésére 1716-ban, majd a Salzgässel megszüntetésére és a két kapucinus telek között az utca elzárására.

59 A vízivárosi alsó fertály nyugati határa a mai Donáti utca vonala volt. Idáig értek ki a Schlangengasse és Schantzgasse (Iskola utca) telkei. A Donáti utca a Vízikapu előtt a Szalag utcából ágazik ki, s vele párhuzamosan kanyarodva tart észak felé, majd a mai Mária térnél nyugatra fordulva a Battyhány utcában folytatódik. Ez volt a XVII. század végi Víziváros legmagasabban fekvő utcája. A belőle kiágazó utcáknak és lépcsőknek a Vár felé folytatása nem volt. Ilyen kiágazások voltak: a Prünnel Steig (a mai Ponty utcának a Szalag utca és Donáti utca közti szakasza ; egy kutacskához — Prünnel — vezetett le), s folytatása a Fischer Gässel (ma Ponty utca ; a Halpiacra — Fischmarckh — vezetett egyenesen), a Schlosser Steig (a Szalag utca és Donáti utca között, ma már nincs meg ; Thuman Kristóf lakatosmester lakott a sarkán), a Mauth Gässel (ma Vám utca ; a Fő utca sarkán álló vámházhoz vezetett le).

60 A mai Donáti utca, melyet a későbbi években obere Zeilenek neveztek

61 (a XVII. század végén elnevezésével nem találkozunk), szerepe egyrészt az volt, hogy a Vár Vízikapuja és a vízivárosi városfalnak a török korban a mai Széna térnél volt Újkapuja közti közvetlen — a Várat elkerülő — legrövidebb összeköttetést biztosítsa, másrészt pedig, mint a mai Vám utca felső szakaszának 1696-ból való elnevezése: die marckhgassen von Wienner Thor,

62 utal rá, a Bécsi-kaputól a vízivárosi piacteret, az unterer Jahrmarkot ezen az úton lehetett legkönnyebben elérni. A Víziváros alsó fertályának telekrendje és utcahálózata a Szent Péter-templom körüli településhez hasonlóan egységes településre mutat. Csakhogy míg ott az utcahálózat egy központhoz, a Szent Péter-templomhoz igazodik, ilyen központi magot a vízivárosi alsó fertálynál nem lehet megállapítani. A vízivárosi alsó városrész templomának, mai kapucinus templomnak nem volt központi fekvése. A Fő utca a háta mögött húzódott el, a Várból lejövő két legfontosabb útvonal, a Wasser Gässel és a Schlangen Gasse pedig elkerülte. A vízivárosi alsó fertály településrendje a Vár Vízikapujához és a Dunához igazodott. * * * Az 1695. évi vízivárosi Zaigert Greischer Mátyás a 284. telek leírása után lepecsételte és aláírta, ő Víziváros alatt a Vár, a városfal, a Duna és a vízmű biztosítására épített fal által határolt területet értette, ezért a ma is Halászvárosnak nevezett település összeírását nem végezte el. 58 A kapucinusok telkeiről két korai alaprajzot is közöl Schoen (i. m. 32—33) a kapucinusok budai levéltárából, ezek közül az egyiket 1692—1697-re teszi, a másikat pedig, amelyen a tervezett rendház és a bővítendő templom is szerepel (ezt közli Veremund is, i. m. 13), 1777. körűire. Ez utóbbin szereplő alaprajz azonban csak másolata az előbbi alaprajznak, amely szintén másolat. A Veremund által 1682. téves dátummal közölt alaprajz szintén másolat, de nem egyzik meg a Schoen által közölttel. 59 Az 1740-es évekből való térképeken már a Salzgasse nem szerepel, a Capuciner Gässelt pedig megszakított állapotában ábrázolják. 60 A mai Franklin utcát „ein Gassel"-ként 1716-ban említik először (Főv. Lt. BL. Gewöhrprotocoll Wasserstadt 1716. szept. 6.), korábban az itt levő két épület nem volt sarokház. 61 Főv. Lt.—BL. Gewöhrprotocoll Wasserstadt 1737. december 31. 62 Főv. Lt.—BL. Zaiger über die Stadt Ofen und Wasserstadt anno 1696. — fol. 171. b. 198