Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

A Zaiger elkészülése után néhány hónappal Greischer meghalt. A Budai Kamarai Adminisztráció telekkönyvi hivatala még 1696-ban új Zaigert készített, amely tulajdonképpen másolata és folytatása volt a Greischer-féle kötetnek. Ennek a Zaigernek a bejegyzései az 1—284. telekig általában azonosak a Greischer-féle leírásokkal, de elmaradtak belőle a telkek (házak) állapotára vonatkozó megjelölések, s a telkek birtokosainál nem mindig szerepel a foglalkozás megjelölése. A vízivárosi telkek összeírását azonban 1696-ban a 284. számnál tovább folytatták 296-ig, s felvettek 22 számozás nélküli telket is.

63 A 285—296. számú telkek (a 288. és 289. kivételével) s négy számozás nélküli telek unter dem Proviant Haus, tehát a mai Halászvárosban volt. A Fischer Stadt elnevezés csak 1710-től kezdve fordul elő a Gewöhrprotokollokban (a XVIII. század folyamán Fischer Städtlnek és Fischer Gassennek is nevezik). A Proviant Haus alatt levő számozott telkek csak 1697. őszén, amikorra a birtokosok a telekleveleiket kiváltották (bár ezeket a telkeket már 1692-től kezdve assignálták), kerültek be a Zaigerbe. A számozatlan telkeket csak 1698-tól kezdve kezdték kiosztani (1701. évi az utolsó bejegyzés), s leírásuk is ez időből való csak. A XVII. század végén tehát a Halász városban — a vízhordást fedező fal és a keleti nagy Zwinger közötti területen — 14 telket osztottak ki. A Zaigerben azonban a meghatározáson kívül, hogy auszer vagy unter dem Proviant Haus, utcanév nem szerepel, legfeljebb néhány teleknél jegyezték meg, hogy vor vagy an dem giesshaus találhatók. A Proviant Haus hatalmas, elnyúló raktárépület, a mai Alagút előtti területen volt,

64 a Gieszhaus pedig, amelyről 1686-ban azt írták, hogy régi nagyon jó 250 lépés hosszú és 15 lépés széles épület,

65 a mai öntőház utca elején. A XVII. század végén kiosztott telkek sora ott kezdődött, ahol ma is a lakóházak tömbje kezdődik: a Lánchíd köznél. A telkek egyrészt a mai Lánchíd utca (a XVIII. században Landstrassénak is nevezték) másrészt a mai Öntőház utca (1715-ben fordul elő először a Gieszhaus gässel elnevezés)

66 mindkét oldalán helyezkedtek el. A telkek feltűnően kicsinyek, 40—50 négyszögölesek voltak, csak egy-két száz négyszögölön felüli akadt közöttük. A telkek birtokosai halászok, kőművesek, ácsok és olyan iparosok voltak, akik a Proviant Hausban dolgoztak. A Zaigerben a telkeken álló épületekre vonatkozó adatok nincsenek, s a Gewöhrprokollban is csak egy esetben található ilyen adat: 1688-ban Kalcher Márton pesti kőművesmester oberhalb dem Proviant Haus levő telkén a ház in alten gemeürn sich befindet.

67 Adatok hiányában a Halászváros törökkori vagy korábbi telekhálózatára, utcarendszerére következtetni nem lehet. A Giesshaus régi épülete, a Proviant Haus, a Kalcher telkére vonatkozó adat csak annak a feltételezését engedi, hogy az ostrom ezen a területen, ha végzett is pusztítást, a régi élet nyomait nem semmisítette meg maradéktalanul, s ezért az is feltételezhető, hogy az Országút (ma Lánchíd utca) vonalán kívül az Öntőház utca vonala is régi, s meghosszabbításában a Vár Vízikapujához vezetett. A török idők alatt külön városrész volt a Halászváros : itt volt az Ahorluk-bölmeszi, s a Zwinger közelében dzsámi is volt, melyet Hadzsi Szefer épített.

68 Hogy a középkorban ez lett volna a Taschental nevű település,

69 erősen kétséges, hiszen ennek a résznek semmi völgy jellege nincs. 63 Főv. Lt.—BL. Zaiger über die Stadt Ofen und Wasserstadt anno 1696. —• a kötet tartalmazza előbb a vári telkeket 1—290-ig, s utána az l.a.—176. a. folion a vízivárosi telkeket 1—296-ig, majd a számozás nélküli telkeket. 64 Károlyi Á.—

Wellmann I. : i. m. I. térkép. Buda vára 1686—87-ben (a Rabattá hagyatékban talált Plan de la ville et chateuv de Bude c. térkép alapján). 65 OL. KA. Hofbefehle 1686. december 20. 66 Főv. Lt.—BL. Gewöhrprotocoll Wasserstadt 1715. jún. 3. 67 Főv. Lt—BL. Gewöhrprotocoll Wasserstadt 1697. máj. 17.—okt. 18. között (1688. máj. 15-i teleklevél). 68 Fekete L. : i. m. 91, 93. 69 Horler M. : i. m. I. 593. — Salamon F. : Budapest története, Budapest, 1885. II. 412. 199