Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249
A Szent Péter-templom körüli település déli határát közvetlenül a felszabadulás után ez a sánc alkotta. Az 1695. évi telekösszeírás idején azonban hét telek (270—276) már ezen a sáncon kívül esett, tehát ekkorra ezt a sáncvonalat már megszakították. A hét telek közül öt a Truckhene Gasse (Iskola utca) nyugati oldalán, kettő pedig az Untere RätzenGasséban (ma Batthyány utca) helyezkedett el, s ezek közül az egyik, a 276. számú a mai Mária tér és Málna utca sarkán gegen dem schwarzen Bern volt, s innen ered a Medve utca elnevezés, hiszen a mai Málna utca tulajdonképpen a Medve utca déli irányú folytatása. A hét telek közül öt puszta volt, csak a két Truckhene Gasséban levő telken jelöl a Zaiger régi falakat. A sáncvonal megszakításának az oka ezen a területen nyilvánvalóan az volt, hogy a kamara a katonaságtól visszakövetelte és visszakapta azokat a telkeket, amelyek felismerhetőek és értékesek voltak. Az erődítési terület általános csökkentése 1696-ban történt meg, s ekkor kerültek kiosztásra 30 azok a sáncon kívüli telkek, amelyek korábban is a Szent Pétertemplom körüli településhez tartoztak. Ennek a településnek a határa a török uralom alatt és a középkorban a mai Batthyány utcának a Kapás utcától a Mária térig terjedő szakasza,, s onnan dél felé pedig a Donáti utca volt. A Donáti utca és a Duna között e településrész déli határát a mai Markovits Iván utca és Corvin tér között kell keresni, keleti határként pedig természetesen kínálkozik a Duna, illetve a Dunával párhuzamosan, az egész Vízivároson végigfutó Landstrasse (mai Fő utca) 31 vonala. Bár a Szent Péter-egyház körüli település kelet-nyugati irányú utcái mind kifutnak a Fő utcához, illetve a Dunához, bizonyítva e településrész egységét, néhány jelenség nyomán mégis felvetődhet annak a lehetősége is, hogy a Fő utcai település esetleg elválasztható a Szent Péter-egyház körüli településtől. A Fő utca nyugati oldalán levő telkeken — csaknem kivétel nélkül — kőépületek maradványait vagy fundamentumokat talált az 1695. évi összeírás készítője. Ezek a telkek — egy-két kivétellel — mind az Iskola, illetve a Gyorskocsi utcáig futnak ki, a telkek ezért meglehetősen nagy méretűek. Vannak olyan telektömbök is ezen a részen, ahol a telkek területének az átlaga 600—700 négyszögöl. Mivel a Zaiger készítője ezeket a telkeket a Fő utcán végigmenve írta össze, s jegyezte fel az épületmaradványokra vonatkozó adatokat, az a látszat, hogy az épületek a telkeknek csak a Fő utcai oldalán álltak. Azonban korábban a telkek hátsó végén is lehettek házak, mivel 1940-ben a Gyorskocsi utca 19. számú ház alapozásakor középkori falak is mutatkoztak, s ekkor vált láthatóvá a Gyorskocsi utca 21. számú ház tűzfalában két középkori nagyméretű ablaknyílás. 32 Ezekből két dolgot lehet következtetni. Vagy arra gondolhatunk, hogy ezek a Fő utcai telkek korábban osztottak voltak, tehát a Gyorskocsi utca és Iskola utca keleti oldalán is volt teleksor, illetve házsor, vagy pedig arra, hogy — miként az napjainkig is megmaradt — a telkek egységesek voltak, s mindkét végükön állott épület."A török uralom után azonban — ha korábban voltak is 30 Főv. Lt. BL. Zaiger über die Stadt Ofen und Wasserstadt anno 1696. — A 166. a.—176. a. oldalakon levő telkek, illetve házak in der Truckhenen und Schanz gassén voltak, összesen 18 telket osztottak itt ki 1696-ban. A Truckhene Gasse elnevezés alatt itt a mai Donáti utcát kell érteni. A kiosztott telkek meglehetősen nagyméretűek voltak : általában valamivel több mint 400 ölesek. A telektulajdonosok nevei szerepelnek OL. KA, Reponenda und Regestranda fasc. 3941. folio 218—227: Einrichtung der Classen in der Wasser Statt zu Ofen. 31 A Haupt Strasse elnevezés 1720-tól kezdve fordul elő, váltakozva a Land Strasse elnevezéssel. (Főv. Lt. BL. Gewöhrprotocoll Wasserstadt 1720. január 18.) 32 Garády S. : Jelentés az 1936—1942. évben végzett ásatásokról. — Bud. Rég. XIII (1943) 417. — Garády a Gyorskocsi utca 21-ben talált két ablaknyílást elhelyezkedése és méretei miatt templomablakoknak vélte, s úgy gondolta, hogy itt lehetett az ágostonosok Szent István-egyháza vagy a középkori pálos templom. Ennek a feltételezésnek azonban éppen a Szent Péter-egyház közelsége miatt igen kevés a valószínűsége, inkább arra lehetne gondolni, hogy valamelyik középkori kápolnának az ablakai lehettek ezek. (Kubinyi András közlése szerint esetleg a Krisztus teste kápolnával azonosítható.) 192
