Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249
itt házak — ezeknek az épületeknek feljegyzésre, tehát értékesítésre méltó nyoma sem volt, mert ha lett volna, a Zaiger készítője ezt figyelembe veszi, mint ahogy figyelembe vette a 153. számú teleknél (a mai Gyorskocsi utca 25. számú ház helyén), ahol egy kevés régi falat talált, aminek alapján a telek méreteit is ki tudta alakítani. Feltűnő, hogy míg a Fő utca nyugati oldalán a XVII. század végén értékes kőépületek szinte megszakítatlan sora állott (volt olyan — kisebb méretű — telek, amelyet 1691-ben 300 forintért vásároltak meg), addig az utca dunai oldalán a Salétromos-dzsámitól (Soliter moschea, a mai Fő utca 73. számú ház helyén) a rác ferencesek templomáig, 'illetve kolostoráig kőépület maradványokat a Zaiger készítője nem talált, s a házakról csak azt jegyezte fel, hogy mit schlechten zeüg gebauth. A Fő utca nyugati oldalán álló telkek nagy részét a jobbmódú várbeli német polgárok és iparosok szerezték meg, már 1692-ben, a keleti oldalon a szegényebb molnárok, fuvarosok és iparosok telepedtek meg. Hogy ezen a területen értékesebb épületmaradványok nem maradtak, azt magyarázhatja a háborús pusztítás is, bár inkább arra kell gondolni, hogy a dunai nagy jeges árvizeknek a Fő utcának ez az oldala volt közvetlenül kitéve, 33 s ezért nem emeltek itt korábban sem értékes épületeket. Kőépületet ezen a részen a salétromos mecseten és a rác ferencesek templomán és kolostorán kívül csak három telken találtak: a mai Batthyány tér és Szilágyi Dezső tér között a 21., 23., 24. számú telkeken noch gute Fundamente állottak. Hogy ezek középkori eredetűek-e, azt csak az esetleg még előkerülő falmaradványok dönthetnek el. Mindenesetre a török időkben itt működött két török templomnak az esetleges középkori előzményeiről nem tudunk semmit. 34 A Fő utca XVII. század végi keleti házsorát két hatalmas üres terület, az alsó és felső vásártér (mai Szilágyi Dezső tér és Batthyány tér) szakította meg. Az unterer Marckh-on tartották a Zaiger szerint a napi és heti vásárt (der tägliche und der Wochen marckh), az oberer Marckh pedig az országos vásár (für die Jahrmarckh) tartására volt alkalmas nagy terület (grosser... bequemer Platz). A két vásártér közül az alsót kezdték el korábban használni, ugyanis a budai hetipiacokat már 1687-ben is itt a Vízivárosban tartották. S továbbra is itt maradt, annak ellenére, hogy a várbeli polgárság megpróbálta felhelyeztetni a Várba. 35 Országos vásár tartási jogot Buda már 1687-től kezdve kért, de csak 1696. május 6-án kapott kiváltságlevelet évi négy országos vásár tartására. 36 1695-ben a Zaiger készítésekor a mai Batthyány tér területét még elég nagynak és alkalmasnak vélték leendő országos vásár céljára, de a kiváltságlevél elnyerése után a városi tanács úgy nyilatkozott, hogy ez a terület — nem nevezi régi vásártérnek, hanem: „platz in der Wasserstatt neben denen Raytzischen Franciscanern alwo rothe Kreütz stehet" — csak a kirakodó vásárnak elegendő, az állatvásárok tartására a vízivárosi városfalon kívül, a polgári kórház mögött kért egy üres helyet a kamarai adminisztrációtól (auszerhalb der Wasser statt Ringmaur hinter den burger spitahl). 37 Ez a terület a Kakaskapun túl, a mai Bem József tér környékén volt. 38 Az alsó vásártér és környéke volt a Víziváros kereskedelmi központja. Déli oldalán helyezkedtek el, egy kis utcácskában a mészárszékek, északi oldalán szintén mészárszékek és kenyeresbódék, itt kötöttek ki a hajók: a mai Aranyhal utca régi neve Schöffgässel volt, az 33 A Fő utcai házak pincéit még ma is elönti a víz a magas dunai vízálláskor. 34 Horler M. : i. m. I. 651. — Fekete L. : i. m. 328. 35 Főv. Lt. BL. — Acta Administrationis Cameralis, 1687. dec 12. Puncta et Petita Civitatis Magistratus Budensis. — 1698. jan. 28. : auf den Wochen Marckh, welcher für ordinary in Wasser Statt ist. 36 Főv. Lt. BL. — Archívum secretum, kiváltságlevelek, 14. doboz. 37 Főv. Lt. BL. Acta Administrationis Cameralis 1696. aug. 29. 38 OL. — Helytartótanácsi levéltár. Acta Oeconomica Lad. A. 33—60. Plan über den zu Ofen in der sogenannten Landstrasse vor dem Spitalthor ... 1777. jan. 25. (H. Puxbaum Hauptm. v. Ing.), ekkor jelölik ki a mai Mártírok útjának a Széna tértől á ferences templomig terjedő szakaszát arra az esetre, ha a vízivárosi és a Bem József téri vásárhely kicsinynek bizonyulna. 13 Tanulmányok Budapest múltjából 193