Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
A zenészek nyilván az értelmiség alsó kategóriáját képviselték Felhévízen, nem igen valószínű, hogy ezek előkelő urak familiárisai lettek volna; inkább vándordalosok, akik a vásárokra idesereglő népeket szórakoztatták, és közben valami vagyonkát szereztek. (Egyedül Lantos Lőrincnek van valamirevaló szőlője, úgyhogy talán őt lehetne „nyugalomba vonult" familiáris-zenésznek tartani.) A legjelentősebb hévízi iparág a mészárosság. Hat mészárossal, az összes foglalkozások 13,6%-val az egyik legjelentősebb foglalkozási ág, és egyben a város vezetőrétege volt: Koppányi János mészáros Hévíz bírája, két másik mészáros pedig esküdt polgára volt. A mészárosok külön sort képeztek a településen belül, és fontosságukat láttuk már a XIV. században is. Ez azonban megint csak Felhévíz és Szentpétér hasonló fejlődésére utal: ott is jelentős a mészárosok szerepe, és a külváros előretörésével a budai városi tanácsba is bekerültek. Hévíz építőipara a jelek szerint szintén meghaladja a mezővárosi méreteket. Az építőipar módot nyújtott a tőkeképződésre, 454 és ezt a meglevő hévízi adatok is igazolják. Tóth Lőrinc hévízi építőmester (murator) ugyanis 1522. január 24-én 511 és fél aranyforintot és 32 dénárt vett fel Péth vára építéséért, tehát igen nagy összeget. Nagyvállalkozó építész volt, aki társával, az olasz Laurentius italus de Florentia-val együtt dolgozott. A firenzei mester ugyanaznap ugyanazért a munkáért többet kapott, nagyobb volt részesedése: 713 aranyforintot és 26 dénárt. 455 A téglakészítés által is mód nyílott bizonyos tőke-akkumulációra. Buda téglavetői a városon kívül terültek el már akkor, akár később az újkorban, 456 azaz körülbelül a mai Moszkva téren és a mai Mártírok útján álló Ferences-templom környékén. Ez utóbbi már Felhévíz területéhez tartozott. A téglások nemcsak a városban, hanem azon kívül is árulták áruikat, úgyhogy Buda város egyik árszabályzata a szállítási költségekről is megemlékezik. 457 Zömében megrendelésre dolgoztak, azonban előleget kaptak. Gergely budakülvárosi téglakészítő például 100 Ft előleget vett fel a garamszentbenedeki apátságtól. 458 Ezek az adatok a hévízi ipar kétarcúságáról tanúskodnak, egyrészt valóban mezővárosi jellegű, másrészt igazi városi. Több iparága (és éppen a legvárosiasabbak) a budai polgárok kezében volt. Ebben a kettős jellegben is megmutatkozik, hogy Hévíz Magyarország fővárosának „külvárosa" volt. XVI. századi adataink értékeléséhez azonban szükségünk van az előző évszázadok ismeretére is. Igaz, adataink jóval szegényebbek. Nincsenek olyan forrásaink, mint a bortizedlajstromok vagy a malomperek. A XV. századból mindössze 24 hévízi személy nevét ismerjük, akik közül a következők foglalkozását lehet megállapítani: egy-egy méhserfőző, 459 ács, 460 kulcsár, 461 két-két kovács 462 és deák, 463 egy-egy szűcs, 464 királyi 454 Szűcs J, : i. m. 244. skk. 455 p ro t. Bud. 598—599. — Horváth H. : Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Budapest, 1935. 43—44. noha ismeri mindkét oklevelet, érthetetlen okból azonosítja a két személyt, de csak a 713 aranyforintos tételről szól. 456 Ol. Kam. lt. Dep. Civit. 1808. 13. 157. 4—5. sz. 457 Kemény L. ; Buda város árszabása II. Lajos korában (1522). TT 1889. 382, ill. 383. 458 Knauz N. : A Garam melletti Szent Benedek-apátság. I. k. Budapest, 1890. 43—44. 459 Ulricus braxator medonis, 1421: Dl. 11101. 460 Andreas carpentarius a nándorfehérvári váron dolgozik 1494-ben, Engel J. Chr. : i. m. 92. 461 A keresztesek jobbágya lévén, nyilván az ő kulcsáruk, 1429: 12071. 462 Jakab, mint a keresztesek jobbágya Kopácsi János vezetése alatt hatalmaskodik a szigeti apácák birtokain, 1. 461. j. — János pedig 1495-ben a király számára dolgozik. {Engel: I. 170.) Talán azonos az 1516-ban említettel? 463 György deák 1483-ban igali jobbágy telket örököl. Dl. 18831. — Nyilván értelmiségi pályára lépett jobbágyfiú, aki a fővárosban próbált megélni. — János deák borkereskedő: Századok 1887. évi vidéki kirándulás, 55. 464 János, szőlője van Fehéregyházán, 1493-ban: Dl. 13325. 11 Tanulmányok Budapest múltjából \fi.\
