Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

foglalták le az apácák vámját. A vizsgálatra kiküldött személyek között a nádor részéről Szőlősi Péter, a már általunk ismert későbbi „magyar" frakcióvezető jelenik meg (úgy látszik ekkor a nádori kancellária tagja). Megtudjuk továbbá, hogy a veszprémi püspök budai tizedeit ebben az évben a következő társaság bérelte: Máté deák és Érdi László budai esküdtek, István apothekárius és György deák. Érdi az a budai magyar esküdt, akit az 1439-es mozgalomban kiraboltak, Máté deák a magyarok részéről tagja a tanácsnak 1441—1442-ben, István apothekárius — mint láttuk — Kopácsiakkal együtt szerepelt már 1436-ban György deák ügyében.

417 György deák 1434-ben királynéi harmincadispán és a kassai lucrum camerae cultellus dicatora, később pedig szintén igen gyakran szerepel, elsősorban jogi tanácsokat ad a városoknak, vagy kijárásokat végez.

418 Mindezen adatokat ismerve, vegyük elő a pozsonyi polgármesternek és egyik társának ebben az 1436-os évben, néhány nappal a szigeti apácák és György deák ügyében kelt választott bírósági határozat előtt Budáról városukhoz intézett egyik jelentését

419 (25. kép). „Lassen wir euch wissen, das der Jorig dyak ain solichen Jamer alhie mit der priesterschaft, vnd besunderlich mit dem pharrer vnser liben frawen gemacht hat, vnd wil vnser frawen kurchen machen zu einer Capellen vnd filialen sand Marie Magdalene kuchen vnd wil haben dy Claynat mit seinen anhengunden vngeren, dy früm lewt zu der obgenanten vnser frawn kurchen vor Zeiten geschaft vnd geben haben vnd besunderlich das do geben ist worden in Gotzleichnams zech, vnd sind dy grösisten Claynot vnd tuet manigerley wunderliche sach vnder der lewten." Nincs okunk kételkedni a jelentés hitelességében. György deák néhány nap múlva együtt szerepel a magyar párt vezetőivel, altárnokmesteri és harmincadispáni (vagy volt harmincadispáni) beosztásában módjában állott beavatkozni Buda belső ügyeibe a „magyar" párt oldalán. Miről is van itt szó? A Magdolna-templom egyházközsége át akarta venni az egyházi irányítást. Egyrészt meg akarták szüntetni a Mária-templom városplébániai kiváltságait, saját plébániájuk érdekében, másrészt azonban — és ez az adat lényege — fel akarta oszlatni a német patriciátus egyesületét, a Krisztus teste társaságot. Mert mi mást jelenthet az, hogy György deák és hozzá csatlakozott magyarok el akarják venni a Krisztus teste céh ékszereit? Talán tételezzünk fel egyszerű rablási szándékot? (Persze ez is szerepet játszott bizonyos fokig.) Nyilván nemcsak az ékszerekre, hanem a céh teljes ingó vagyonára szemet vetettek, és ez által ki akarták vonni az anyagi alapot a céh működése alól. Valószínű, hogy részben a bírói úton akarták elérni céljaikat, hiszen az 1441-es plébániahatárperből tudjuk, hogy már Zsigmond bírói széke előtt is folyt a per. A „magyar" vezetőréteg ezek szerint a Magdolna- (és az itt nem említett, de a plébániahatárból igazolhatóan a Szent Péter-) templom egyházközségeibe tömörült, és rajtuk keresztül kért részt a hatalomból. Kikből állott ez a vezetőréteg ? Tizedbérlő konzorciumok tagjaiból, királyi kincstári, kancelláriai tisztviselőkből, kereskedőkből, nem pedig holmi „középpolgárokból". Úgy látszik csak a posztónyírók nem voltak közöttük képviselve, hiszen azok a posztónyíró utcában — a mai Úri utca végé—, azaz a Mindszent utcának a Mária-templom plébánia területére eső szakaszában laktak és működtek.

420 A „magyar" vezetőréteghez csatlakoztak a felhévízi polgárság hangadó tagjai, akik a budaiakkal a szigeti apácák elleni közös fellépéseik idején kapcsolódtak össze. Ezek helyi vezetőszerepüket nyilván nem kívánták elcserélni a budai alárendelt szerepkörrel, ami a német posztónyíró céh vezetéséből következett volna. Kopácsi családja Felhévízen a földesúr keresztesek teljes bizalmát élvezte. 1429-ben pl. Kopáchi János vezetésével támadnak a keresztesek familiárisai és jobbágyai 417 1429. szept. 23. : Dl. 12126. — Érdire 1. Székely Gy. : A huszitizmus 576. 418 1434. okt. 28. : Fejér : X/7. k. 546—7. — A számos rávonatkozó későbbi oklevél közül kettőt idézünk: 1469. febr. 17-én és jún. 22-én Pozsony városa ügyvédeket vall, és egyik helyen elsőként,, a másik helyen a nem pozsonyiak után elsőként említi budai György deákot. Ol. Ft. Pozsony v. lt. 4758, 4765. sz. 419 1436. július 15.: Pozsony v. lt. 3612. sz. 420 Pataki: i. m. 269—70. 154