Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

hoz egyházközségek tartoztak, vagyonukat a városi patriciátus egyik képviselője, mint vitricus, templomgondnok kezelte.

403 Buda esetében a Mária-templom, mint főplébánia kegyúri jogát a városi tanács gyakorolta,

404 szemben a másik két plébániával, ahol a plébánia lakosságának, az egyházközségnek volt a kezében a kegyúri jog.

405 A városi tanács ez időben a „rath der Tewtschen"

406 azaz a plébániakörzet német patríciusainak érdekvédelmi szerve volt elsősorban.

407 Nem véletlen, hogy templomgondnoknak a legelőkelőbb patríciusokat választották meg.

408 Ugyancsak a plébánia körül alakult ki a budai német patriciátus egyesülete. Európa-szerte alakítottak maguknak a patríciusok külön céheket, asztaltársaságokat, vagy egyéb egyesületeket,

409 amelyekre azért volt szükség, mert habár a tanácsban is többnyire saját képviselőik ültek, ide olykor — kényszerből, vagy politikából — be kellett venniük rajtuk kívül álló egyéneket, és különben is a tanácsnak csak meghatározott számú tagja lehetett. Szükség volt tehát olyan szervezetre, amelynek minden patrícius tagja lehetett, és amelybe idegeneket nem vettek fel. Kováts Ferenc éles szeme vette észre Pozsony esetében, hogy a városi vezetőréteg tagjai bizonyos tekintetben külsőleg is szervezve voltak a Krisztus teste, vagy Űrteste társaságban.

410 A Krisztus teste társaságot Budán is megtaláljuk, és ez a XV—

XVI. században a Nürnberggel szoros kapcsolatot tartó nagykereskedő réteg szervezete.

411 Persze kérdéses, hogy vehetjük-e ezt a vezetőréteget patriciátusnak. Szűcs — szemben Kovátssal — elismeri ennek a rétegnek patriciusi voltát, véleményünk szerint helyesen, viszont tagadja a „családuralom" meglétét.

412 Bizonyos fokig valóban igaza is van, a városi tanácsban nemcsak kizárólag öröklés útján helyet foglaló esküdtek ültek. Hasonló volt a helyzet Bécsben is. A régi és eltűnő helyi földesúr „Erbburger" réteg mellett lassan kialakul a kereskedőkből, császári pénzügyi tisztviselőkből egy új, bár ezen a néven soha nem nevezett patriciátus. Bár egy 1396-os városi alkotmány értelmében a tanácsban az Erbburgerek, kereskedők és iparosok foglalnak helyet, iparosok sohasem kerültek be a tanácsba. Öt patrícius korporációból kerültek ki a tanácstagok: az apothekáriusokból, a posztónyírókból, a pénzverőkből, a kereskedőkből és az írnokokból.

413 Mindennek ellenére bizonyos formában megvan a családuralom Budán is, azonban ez elsősorban leányági leszármazás útján következik be. Nagyon sok esetben, ha addig nem tanácsbeli család tagját esküdtnek választják, kimutatható, hogy vagy veje egy volt tanácstagnak, vagy annak özvegyét vette el feleségül.

414 403 YÖ, Planitz : i. m. 205. skk. — A templomgondnokokra Plöchl : i. m. II. k. 392. 404 Jogkönyv 23 §. — Mollay K. : i. m. 67. 405 Kubinyi A. : A király és királyné kúriái, i. m. 162—163. 406 Jogkönyv 404. §. — Mollay K. : i. m. 189. 407 A magyar Farkas László származása ellenére bíró lehetett, mert ezekhez a német posztónyírókhoz tartozott, háza is köztük állott. Vö. Mályusz E. : Budai Farkas László, i. m. 162. «os pi Nadler Mihályt, Székely : A huszitizmus i. m. 579. Vagy Münzer János többszörös bírót (1461. Dl. 15670.) stb. 409 Planitz: i. m. 285—6. 410 Kováts F. : A pozsonyi városgazdaság a középkor végén. Pozsony, 1918. 15. (Szerinte azonban ez csak „pszeudópatriciátus".) 411 Vö. Haller v. Hallerstein, H. Frh. : Deutsche Kaufleute in Ofen zur Zeit der Jagelionen, Nürnberger Mitteilungen. 51 (1962) 471. 412 I. m. 266—7. 413 Schalk, K. : Aus der Zeit des österreichischen Faustrechtes 1440—1463. (Das Wiener Patriziat um die Zeit des Aufstandes um 1462 und die Gründe dieses Ergebnisses.) (Abhandlungen zur Geschichte und Quellenkunde der Stadt Wien, III. k.) Wien, 1919. 5—11, 456, 472—79. A kötetre Mályusz prof. úr hívta fel a figyelmünket, amiért ez úton is köszönetet mondunk. — Vö. még Planitz : i. m. 286. 414 Legjobban igazolja ezt a Siebenlinder rokonság. A XV. század elején Siebenlinder János több ízben viseli a budai városbírói tisztet. Veje, Munich Henrik több üzletében társa, nagykereskedő. 152