Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

III. A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS IGAZGATÁSI FEJLŐDÉS I. A külvárosok szerepe Buda életében Bár jogilag Felhévíz nem tartozott Budához, említettük, hogy a XIII. századtól igen gyakran nevezik Buda külvárosának. Suburbium jellegét még a földesúr felhévízi prépostság is elismerte. Amikor a prépostsági kormányzó az 1490-es években pecséthasználati jogot eszközöl ki városának, az uralkodó szerint a kérése „pro parte circumspectorum iudicis et iuratorum caeterorumque civium eiusdem ecclesiae seu praepositurae suburbü huius civitatis nostrae Budensis vulgariter Felhevíz appellati" szólt.

392 A felhévízi bíró és városa magát saját oklevelükben „iudex oppidi vei suburbü civitatis Budensis de Felhevíz"-nek nevezi.

393 Lényegében így is volt ez igaz. Közös eredetükön kívül a rév, a budai tulajdonban levő vásár, a felügyeletük alá tartozó ispotály, és a budai polgárok által bérelt malmok mind-mind szükségképpen összekapcsolták egymással a fővárost és a jobbágyfalut. A kapcsolat elsősorban a külvárosok irányában volt erős. A malombérlők zöme Buda szentpéteri külvárosából származik, így Zsemlyesütő Gáspár is ott lakik, bár budai esküdt. Az apácák egyik jobbágyának ügyében ugyancsak szentpéteri lakosok a fogott bírák, stb.

394 Külvárosi iparosok, de egyben malombérlők, és a városi tanács tagjai? Nyilván vagyonuk alapján jutottak a tanácsba, vagyonuk egyik alapja pedig épp hévízi malmuk. Ezért foglalkoznunk kell szerepükkel Buda irányításában, a patriciátus szerepével a XV—

XVI. századi Budán. Nemcsak az indokolja ezt, hogy ebben az időben kétségtelenül külvárosi „iparosok" kerülnek be a budai tanácsba, hanem egy, az 1439-es budai népmozgalommal összefüggő eset is. Székely György vette ugyanis észre, hogy egy 1436. évi oklevélben szerepel több budai polgárral együtt Kopácsi Dénes felhévízi lakos, aki az 1439-es mozgalom után Buda első „magyar" részről megválasztott bírája lesz. Ugyanebben az oklevélben Kopácsival együtt szerepel az a János ötvös, akinek — mint a „magyar" párt vezetőjének — meggyilkolása az 1439-es mozgalom közvetlenül kiváltó oka lett.

395 Kopácsi, aki a „német" párt által megválasztott, és a német posztónyíró patriciátus bizalmi embereként működő Farkas Lászlót

396 követte a bírói széken, kétségtelenül Ötvös János utóda volt a „magyar" polgári ellenzék vezetésében. Négy év alatt érte el ezt a befolyást a hévízi lakos ? Elképzelhetetlen. Kopácsi már 1436-ban az ellenzék vezetői közé tartozott. De így annál inkább érdekfeszítő a budai patrícius vezetés kérdésének tisztázása. 392 Turul XX. 1902. 39. 393 1509. július 17.: Dl. 46899. 394 L. fenn. 395 Székely Gy. : A huszitizmus és a magyar nép. Századok, 90 (1956) 574—5., 577. o. 165. j. •— Az oklevelet (Dl. 12990.) már idéztük, amikor az apácák és a György deák altárnokmester közti viszályról emlékeztünk meg. 396 Mályusz E. : Budai Farkas László, TBM. XV (1963) 158., 162. 149