Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

7. Az esztergomi keresztes konvent pecsétje 1258-ból. Konventssiegel des Kreuzordens der Johanniter von Esztergom aus dem Jahre 1258 • 8. A felhévízi keresztes konvent pecsétje 1309-ből. Konventssiegel des Kreuzordens der Johanniter von Felhévíz aus dem Jahre 1309 sikerült. A konventek hanyatlásához hozzájárult, hogy az uralkodó a XIV. század közepétől a magisteri javadalmat (a cruciferatust) többnyire nem rendtagoknak, hanem püspököknek, udvari embereinek kezdte adományozni.

212 Az 1440-es években a kereszteskonventeket, amelyeket ekkor már Buda közelsége miatt Hévízről kormányoztak udvari főember commendatorai, hivatalosan is megszüntették, és helyettük Felhévízen társaskáptalant szerveztek. Zeleméri Miklós, a cruciferatus utolsó magistère kérte a pápától a társaskáptalanná való alakítást, azzal, hogy a szentkirályi és a szintén esztergomi Szent Lázár javadalmakat kapcsolják hozzá. Ez meg is történt.

213 A prépostsági korszakban azonban folytatódott az eddigi gyakorlat. Ritkán töltötték be a préposti tisztet, javadalmát pedig magas egyházi rangot viselő állami főtisztviselők mintegy fizetéskiegészítésként élvezték, mint a prépostság kormányzói. így: Miklós nyítrai püspök,

214 Filipec János váradi püspök királyi kancellár,

215 Thuz Osvát zágrábi püspök királyi kincstartó,

216 Wémeri Zsigmond királyi kincstartó,

217 Szathmári György veszprémi, nagyváradi, pécsi püspök, majd esztergomi érsek, királyi kancellár,

218 végül Zalaházy Tamás veszprémi püspök királyi kancellár.

219 A magas egyházi és világi rangot viselő prépostsági kormányzók egyházuk jövedelmét teljes mértékben ki tudták használni, sőt azokat nem mindig törvényes eszközökkel bővíteni. Jellemző példa erre a Kunc ispán majora körüli küzdelem,

220 valamint az, hogy 212 Névsorukat 1. Reiszig E. előbb i. m. II. k. 30—1, 56—7. 213 Némethy L. még csak annyit sejtett (i. m. 14), hogy ez 1439—57. között következett be. Reiszig E. bizonyította be a fentieket (előbb i. m. 24.). 214 1452. február 23. : Dl. 14517. — 1455. június 20. Dl. 14966. 215 1497. december 8.: Dl. 20631. (régebbi eseményre visszatekintőén) — Némethy L. : i. m. 16. — Csánki D. : i. m. 703. 216 L. az előbbi jegyzetben idézett oklevelet, — Reiszig E. : előbb i. m. II. k. 31. — Csánki D. : i. m. 708. — Némethy L. : i. m. 17. 217 Reiszig E. : előbb i. m. II. 31. — Csánki D. : i. m. 710. 218 Bunyitay V. : A váradi püspökség története, I. k. Nagyvárad, 1883. 342—53. Némethy L. : i. m. 17. 219 1529. június 18. : Ol. Ft. Vasvári kpt. o. lt. Fasc. 46. (37. dob. 69. tek. 2 kocka.) 220 Csánki'

D. : i. m. 699. skk. 117