Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
nem engedték a budai káptalannak a révvámszedést, 221 elfoglalták a Nyulak-szigeti apácák vámját 222 stb. Ugyanakkor módjuk volt ezeknek a nagy tekintélyű prépostsági kormányzóknak, hogy felhévízi népeik számára minél több kiváltságot szerezzenek. Az 1490-es években pecsét használati jogot eszközölt ki Felhévíz számára Thuz püspök-kormányzó. 225 1516-ban viszont Szathmári püspök járta ki, hogy a király lefoglalja az esztergomi káptalan kakati vámját és Dorog birtokát azért, mert a káptalan az ő jobbágyainak, továbbá a budai és pesti polgároknak kárt okozott. 224 A püspök-kormányzók nyilván igen busásan megfizettették támogatásukat a hévíziekkel. A Szentháromság konvent, miként említettük, királyi alapítása és johannita kézre kerülése következtében igen magas fokú exemptiót élvezett. Már az 1187. évi pápai privilégium kimondja, hogy az esztergomi szentkirályi monostor „ab omnium iurisdictione liberum". Mentesek voltak a püspöki joghatóság alól. Ez a hévízi konvent esetében a veszprémi püspököt jelentette. A mentesség komoly anyagi előnyökkel járt, ami leginkább, a dézsmaszedésnél éreztette hatását. A dézsmát Magyarországon csak a mezőgazdaságból származó jövedelem után szedték, és elvben a püspök részesült benne. 225 Exemptiójukra hivatkozva a keresztesek igényt tartottak plébániájuk területének teljes tizedére, és ezáltal szükségképpen szembekerültek a megyéspüspökkel. A XIV. században hosszas pereskedések kezdődtek, amelyeket végül kompromisszummal oldottak meg: a hévízi tizedkerületet megosztották a püspök és a keresztesek között. 226 A perben csak a bortizedet említik, ami arra utal, hogy a gabonatermelésnek nem volt jelentősége Hévízen. A felhévízi egyház tizedjoga egyedül a Nyulak-szigeti apácák népeivel szemben nem érvényesült, akik pápai tizedmentességet élveztek. 227 (Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy ezáltal a jobbágyok jártak jól: mindössze annyi történt, hogy a keresztesek helyett az apácák szedték be a tizedet. 228 ) Exemptiójuk következtében a keresztesek szentszéki bíráskodást is folytathattak. Még plébánosok is gyakorolhatták a szentszéki bíráskodást, 229 ha ilyen mentességet élveztek. Egész Hévíz területén kivétel nélkül mindenki a keresztesek szentszéki joghatósága alá tartozott: még a szigeti apácák is kénytelenek voltak elismerni, hogy jobbágyaik összes ügyeiben amelyek „ad censuram ecclesíasticam" tartoznak, a keresztesek illetékesek. 23 * Mindezt a jogkört a társaskáptalanná alakulás után a jogutód is átvette. A többnyire nem Felhévízen tartózkodó és országos ügyekben eljáró prépost vagy kormányzó helyett az egyházi joghatóságot a káptalan egyik tagja, mint helynök és szentszéki ügyhallgató gyako221 1493. április 18.: Dl. 20002. 222 Vö. a 215. j-ben idézett oki. Persze már a keresztesek korában is gyakoriak voltak a hatal. maskodások az apácák kárára (Vö.: 1337: AO. III. 386—7. — 1359.: uo. VII. 596. — 1429: Dl12071. — 1429: Dl. 12126. — 1432: Dl. 12452. stb.) 223 y ar j u E. ; Buda—Felhévíz mezőváros czimereslevele, Turul, XX. (1902) 39. 224 Az Esztergomi Főkáptalan fekvő és egyéb birtokaira vonatkozó Okmányok Tára, Pest, 1871. 45. Ez az oklevél nem mondja ki ugyan, hogy felhévízi jobbágyairól van szó, azonban már az a tény is, hogy budai és pesti polgárokkal együttesen szerepelnek, e mellett szól. Feltevésünket alátámasztja az ügy elintézéséről az esztergomi káptalan képviselőinek 1516. november 28-án Budán kelt és haza írt levele. Itt elmondják, hogy megjelentek a budai és pesti polgárokkal és a felhévízi népekkel a királyi tanács előtt, és itt, mivel előtte a sértetteknek kifizették a káptalan részéről a kártérítést, úgy határoztak, hogy visszaadják a káptalannak a lefoglalt birtokokat. A vámszedési pert viszont elhalasztják. (Ol. Ft. Esztergomi kpt. mag. lt. Lad. 25. fasc. 3 nr. 5.) 225 Mályusz E. : Az egyházi tizedkizsákmányolás (Székely Gy. : Tanulmányok i. m.) 320, 322. Vö. még Balics : i. m. I. 383. 226 1304: Vasvári kpt. o. lt. Fasc. C/I. 2. — Kumorovitz L. B. : Veszprémi regeszták, Budapest, 1953. 23. sz. — 1329: MonStrig. III. 717—8. — 1331: Kumorovitz L. B. : i. m. 228. sz. 227 1316: MonStrig. II. 722—3. — 1347: Uo. III. 622—4. 228 Mályusz E. : Az egyházi tizedkizsákmányolás i. m. 322. o. 14. j. 118
