Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)
Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180
vámot. 199 Később azonban visszaadta. A királyi joghatóság utolsó maradéka a budai várhoz kapcsolódik. A vámok védelmével az uralkodó rendszerint a budai várnagyokat, vagy azok gazdasági funkcióit a XV. század közepén átvevő udvarbírákat, mint a rektor várkapitányi jogkörének utódait, bízta meg. 200 A vásár és a piac azáltal, hogy joghatóságával együtt Buda város felügyelete alá került, nem gyakorolhatott valami „városfejlesztő" erőt Hévíz szempontjából. 201 viszont éppen ezáltal hozzájárult Felhévíz és Buda gazdasági kapcsolatainak elmélyüléséhez, és ahhoz, hogy Hévíz gyakorlatilag is Buda külvárosává váljon. Persze a fejlődést itt is gátolta az egyházi tulajdonos vámjoga. Ellenük a polgárság tehetetlen volt, még a „legvárosvédőbb" király, Mátyás is mindig az apácáknak adott igazat a polgársággal szemben. 202 Azáltal pedig, hogy a vásártér környéke az apácák birtokában maradt, jobbágyai lakták, nem jöhetett létre Hévizén a vásártéren egy polgárias városmag. 5. A felhévízi Szentháromság-egyház A fentiekben már részletesen foglalkoztunk a keresztesek idetelepülésével és rámutattunk, hogy ez a XIII. század közepén következett be. Okát IV. Béla politikájában találjuk meg. Az újabb tatárveszély ellen kötött szövetséget a johannita-renddel, és bízta rájuk a Duna-vonal védelmét. 203 Hévíz, ahol templomuk volt már ekkor, erre a célra igen alkalmas volt. A keresztesek esztergomi anyaháza is egy révnél épült fel, 204 most pedig a jenői rév védelmével is őket bízták meg. Az anyaháztól nem szakadtak el továbbra sem a hévízi johanniták, azonban itteni házuk könnyebb eltartására hiteleshelyi jogkört kaptak, és így ennek jövedelmeit élvezhették. Erődítményüket nem Felhévízen építették meg, hiszen erre egyetlen okleveles adatunk sincs. Viszont bebizonyosodott, hogy váruk a Margitszigeten állott, annak déli csúcsán, amely így alkalmas volt a rév védelmére. 205 A vár romjai még a múlt században is láthatók voltak, bizonyítva egy négyszög alakú, elég nagy erősség egykori létezését. 206 A várat a XIV. századtól kezdve már nem említik, úgyhogy véleményünk szerint a tatárveszély elmúltával és amikor a rév a királytól az apácák birtokába 199 1458. június 20.: Dl. 15256. 200 1492. május 23. : Ráskai Balázs udvarbíró és várnagy, Dl. 19844. — 1508. április 9. : Kubinyi László deák udvarbíró: Podmaniczky Oki. I. k. 537. — 1524. július 13. : Bornemisza János és Batthyány Benedek várnagyok, Dl. 23972. 201 Óvakodnunk kell attól, hogy a vásárokban lássuk a városfejlesztés egyetlen elemét: Fügedi E. : Városprivilégiumok. 29. 202 Kubinyi A. : A yárosi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a Főváros kereskedelme a XV. század végén. TBM. XV (1963) 201. 203 Ájohannitákkal kötött szövetség: 1247. június 2.: Theiner A. : Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia, I. k. Róma, 1859. 208—11. — Hogy a Duna vonal védelmével valóban a johanniták voltak megbízva, azt IV. Béla egy 1254-ben kelt oklevele igazolja. Uo. I. k. 231. Az oklevelet majd minden kutató más évre keltezi, mi Pauler álláspontját követjük, ugyanis — az ő érvein túl — az is e keltezés mellett szól, hogy múlt időben emlékezik meg a későbbi V. István és kun Erzsébet házasságáról, pedig azt 1254-ben kötötték, a budai domonkos nagykáptalan alkalmából. (Kubinyi A. : Pecséthasználat. 200. j.) 20 í Zolnay L. : Esztergom. 33. — Az esztergomi konventre 1. pl. Reiszig E. : A jeruzsálemi. . . IÎ. k. 42. skk. — ßchünemann, K. : Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa. BresslauOppeln, é. n. 51—2. 205 A. z okleveles adatokat szépen összegyűjtötte Reiszig E. : előbb i. m. 28. ' 206 : 'Raiványi I. : Margitsziget története. Pest, 1858. 136—7. — Osváth Gy. : Szent-Margitsziget hajdan és most. Budafok, 1901. 67. 115
