Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

egykori királyi lakóházat, ők is tartják azt birtokukban a török hódítás kezdetéig. Más munkámban is kifejtettem, hogy a Táncsics Mihály utca 9. sz. ház nagy kiterjedésű telkén egy nagyméretű, XIII. századi lakótorony archeológiai maradványait sejtem. Az építés korának, a XIII. századnak legszilárdabb erődtípusa ez, amely kezdetben akár még a budai várfalak nélkül is megáll; elhelyezéséhez, biztonságához az is hozzájárul, hogy sziklapincék és sziklautak körül épült fel. Analógiáit a visegrádi Salamon-toronyban és a sárospataki Öregtorony XIII. századi alapjaiban keresném. Ezt a feltételezést két adat támasztja alá. Az egyik Brhardt Schönnek 1541. évi, Budát nyugat felől ábrázoló metszete. Ezen a Kammerhof mint egy lakótorony-csoportozat, négy-öt emelet magassággal jelenik meg.

314 Az 1541. évi ostromra vonatkozó Jovius-féle adat szerint ennek az épületnek pusztulása már ekkor megindult. Ugyanezt bizonyítja a Haüy-féle 1686. évi felmérés is, amely ezen a helyen egy északi oldalán súlyosan sérült, magában álló nagy épület alapjait rögzíti.

315 Feuerné Tóth Rózsa megállapítása szerint ez az 1686-ban romjaiban még ábrázolt épületmaradvány a XVIII. század elején tűnik el a budai Várhegy térképeiről. Alkalmasint romanyagából építik meg azt a lőporraktárat, amely máig is áll, s amely mint a budai Stok-ház börtöne, a XIX. század első felében Wesselényi Miklósnak, Kossuth Lajosnak és Táncsics Mihálynak börtönéül szolgált.

316 íme, így íveli át Buda viharos századait — a tatárjárástól 1848 márciusáig, Táncsics kiszabadítása napjáig — ez a nagy múltú, régészeti és történeti feltárását sürgető terület. Munkánk első részében rámutattunk azokra a budai várostörténeti kérdésekre, amelyek megoldást csak ebben a reális, s a történetírói konvenciókkal szembeforduló szemléletben találnak. Budán a király bent székel a castrumnak nevezett XIII—XIV. századi polgárvárosban. Király és polgárság nem egymás ellen épít két szomszédvárat, hanem együtt építi fel a mindkettőnek menedéket adó Buda várát. Ezek az okok teszik megmagyarázhatóvá a korai városélet ellentmondásos jelenségeit. 1307-ben I. Károly király csak csellel jut Buda városának, s az abban fekvő királyi rezidenciának birtokába. Két királyt is süllyesztőbe küld a történelem addig, míg Buda polgárai 1311-ben békét kötnek I. Károllyal, akit Csák Máté ekkori ostroma idején, nyilvánvalóan az új és nagyobb polgári szabadságok — a Libertás Budensium — ígérete ellenében védelmeznek meg. A budai vár polgársága, amely évtizedes harcokat vív a Budát fojtogató egyházi intézményekkel, 1311-re kivívja küzdelmei célját.

317 Ennek a küzdelemnek eredményeképpen az Anjouk saját kárukon okulva elhatározták, hogy kiköltöztetik a királyi rezidenciát a budai polgárváros falain kívüli területre. A déli palota építéskorára nézve tanulmányaink adatait alapvetőeknek érezzük. A déli palota korai magvát alkotó lakótorony, István hercegnek, Nagy Lajos 1354-ben meghalt öccsének nevét viseli. A déli palota építése, a Kammerhof 1382. évi eladományozásából is következtetve 7 Tanulmányok Budapest múltjából 97