Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
a XIV. század dereka és Nagy Lajos halála között ment végbe. E munkában vehetett irányító részt Johannes lapicida, akit Nagy Lajos — immár a várhegyi déli palota közelében — hatalmas lakóépülettel ajándékozott meg. Az udvar végleges leköltözése 1382-re befejeződött; a Mária királynő korában lejátszódó budai eseményeknek, így Kis Károly vérbe fojtott uralkodásának is, a budai déli palota a színhelye. A déli palota építkezéseinek idején történt 1348-ban vagy 1364-ben a zsidók kiűzetése Budáról. A mai Szent György utca délnyugati részén álló, s adataink szerint 1250 körül telepített zsidónegyedet az 1370-es években visszatelepülő zsidók már nem foglalhatták el, mert közben ott már főurak, Kratzer kamaragróf, az Ákos nemzetség tagjai, Demeter esztergomi érsek, János mester építész, a Kanizsaiak építették fel házaikat. 318 így azután a budai zsidók — helyet cserélve a királyi udvartartás korábbi színhelyével — a XIV. század végére a Várhegy délnyugati részéről éppen a Vár északkeleti oldalára települtek. A XV. század eleji Budai Jogkönyv már északon, a Kammerhof mellett említi őket, s így vált a korábbi Szombat utca a XV. században Zsidó utcává. 319 Ez is maradt lakóhelyük a törökkor végéig. * Ezek tehát azok a történeti realitások és időbeli keretek, amelyek a déli palota építéstörténetét, s mint egyebütt megírtam, korai archeológiáját is meghatározzák. Mindazokat a XIII. századi kezdeteket pedig, amelyeket a Várhegy déli palotája alatt egyes régészek képzelete — de csákánya is — hiába keres, a régebbi budavári királyi rezidencia helyén, a mai Táncsics Mihály utca 9. sz. ház telkén fogjuk megtalálni. JEGYZETEK 1 A XIII— XIV. századi budavári királyi szálláshely. Művészettörténeti Értesítő (1952) 15—29. — Még egy szó a budavári XIII— XIV. századi királyi szálláshely hollétéről és a déli palota építési időpontjáról. Művészettörténeti Értesítő (1953) 204—209. 2 A régebbi irodalom összefoglalását 1. i. munkában: Művészettörténeti Értesítő (1952) 26. Függelék. 3 Bártfai Szabó Eászló, Gerevich László, Holl Imre és Seitl Kornél álláspontja: Művészettörténeti Értesítő (1953) 210—220. , 4 A Gerevich—Seitl—Holl—Bártfai Szabó-féle replikában: Művészettörténeti Értesítő (1953) 218—219. 5 Zolnay £.., A XIII— XIV. századi budavári királyi palotáról. (A budai várostörténet első századának néhány kritikus kérdése.) Bp. 1959—1960, I. köt. 7—646 Gerevich Iy., Castrum Budense. Archeológiai Értesítő (1952) 150. — Huszár L., A várásatás éremanyaga. Archeológiai Értesítő (1952) 197. — Várnai D. munkái a budai várpalota-ásatás középkori kőfaragó jeleiről és a palota boltozati bordáinak formai fejlődéséről: Budapest régiségei. XV. köt. 1955, 329, 363. 7 Művészettörténeti Értesítő (1953) 210—220. 98
