Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

A kérdés tisztázatlansága miatt a várostörténeti irodalom számos téves következtetést vont le a magna curia regis, vagy Kammerhof funkciójára nézve is. Salamon Ferenc, majd Huszár I,ajos a budai pénzverés korai színhelyét kereste ebben az épületben.

303 Véleményükhöz magam is csatlakoztam, hangsúlyozva, hogy ez az épület egyben a kizárólagos királyi szálláshellyel is azonos.

304 Jankovich Miklósnak fentebb idézett meggondolásait irányadónak fogadhatjuk el;

305 ő azonban azt látja bizonyítottnak, hogy a Kammerhof — az általunk idézett oklevelek tanúságával szemben — nem királyi, hanem királynéi, mégpedig özvegy királynéi lakóhely volt csupán.

306 Ezt a megállapítást most közölt munkám és másutt megjelent tanulmányom is részletesen megcáfolta.

307 Gerevich László és Bártfai Szabó László — akik egészében tagadták a XIV. századi déli palotaépítésre s a Kammerhof eredeti funkciójára vonatkozó megállapításaimat

308 — egyszerű kamaraháznak tartják a Kammerhofot. Bártfai Szabó szerint a Kammerhof az 1334-ben Károly király által országszerte felállított kamaraházak egyike.

309 Bártfai nem számolt azzal, amire Fügedi Erik szíves volt felhívni figyelmemet, hogy ti. a budai Kammerhofot, mint Vencel 1301. évi budai rezidenciáját már Károly király 1334. évi rendelkezése előtt több mint három évtizeddel korábban e nevén nevezik.

310 Adataink szerint a Kammerhof szerepe — a fenti állításokkal ellentétben — merőben más volt. Feltételezzük, hogy 1255—1382 között ebben az épületben működött az akkoriban még igen szerény térigényű

311 királyi pénzverőműhely. Az a tény, hogy a Margit-legenda szerint Kun Iyászló 1274—75-ben Walter comes budai rektor és egyben a pénzverőkamara ispánja budavári házában tölti betegségét, arra is enged következtetni, hogy a király óbudai tartózkodása idején a Kammerhof ban a budai várkapitány (aki olykor a pénzverőkamara ispánjával is egyazon személy) lakott. Ugyanerre mutat a boldoggá avatott Csák Móric domonkos barát legendája is, akit 1307 után, apósának, Omodé nádornak óhajára Werner fia íyászló budai rektor a budavári torony ban záratott el, hogy szerzetét elhagyja.

312 1285-ben nyilvánvalóan a magna curia regis az az épület, ahová a tatár közeledtének hírére a királyi udvar vonul. 1301-ben, Horneck adata szerint itt rezideál Vencel—íyászló király s ez az épület I. Károlynak — 1308-ban s a későbbi oklevelekben is említett — budavári lakóhelye. A visegrádi évtizedek után 1349-ben itt építteti meg — az ekkor 1343 óta már Óbudán lakozó — Erzsébet anyakirályné a királyi házikápolnát, s 1352 óta rendszeresen itt székel Nagy Iyajos király.

313 Az épület 1382ben akkor kerül királyi adomány folytán a budaszentlőrinci pálosok kezére, amikor a Várhegy déli végén az új királyi palota építését befejezik. A magna curia regis, vagy Kammerhof eladományozásához — csakúgy, mint például az esztergomi „Zeniapalotaia" eladományozásához —, későbbi századokban is királyi hozzájárulás szükséges: a pálosok Zsigmond engedelmével cserélik el e palotát a Cilleiekkel, a Ciliéi család kihalása után pedig az Országhok ugyancsak királyi donációval szerzik meg az 96