Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
Felsorolt adataink vázlatosan szemléltetik a régi budavári királyi kúria sorsát, de annak szabatos helyrajzára nem vetnek fényt. Csupán annyi bizonyos, hogy a Szombat vagy Zsidó vagy Szent Márton utcában, a mai Táncsics Mihály utcában állt, a Szombat-kapu (Bécsi kapu) közelében, s alkalmasint az utca bástyákra tekintő dunai oldalán. Hiszen csak így mondhatja az épület alatt fekvőnek az 1441. évi határjárás a suburbiumbéli majorságot, s csak így van értelme annak, hogy veszély idején a régi Kammerhofot, mint a budai bástyák egyik kulcspontját a polgárok őrizni kötelesek. A pontos helymeghatározásnak ez a hiánya, amely igen nagy zavarba ejtette régebbi kutatóinkat, mégis feloldást talál. Paulus Jovius 1552-ben Firenzében megjelent hadtörténeti művében említi, hogy Buda 1541. évi német ostromakor Roggendorf tábornok keményen lövette az Országhok házánál álló, újonnan épített bástyát. 297 Jovius állítását utóbb Isthvánfia Miklósnak, a Budát jól ismerő történetírónak műve is megerősítette. Szerinte: az Országh család házánál, a Zsidó utca és a Szombat-kapu mellett, az 1532 és 1541 közt eltelt tíz esztendőben János király hatalmas ágyúsbástyát emeltetett. 298 Ez az erődítmény pedig a ma is a Táncsics Mihály utca 9. sz. hatalmas háztelekhez kapcsolódó Erdélyi bástya volt. 299 Ezzel a megállapítással pedig — amellyel minden hadtörténészünk egyetért — a középkori, régi budavári királyi kúriának, a Kammerhofnak helyét meghatároztuk. 300 * * * A régi budavári királyi kúriára vonatkozó birtoklástörténeti adatokkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy okleveles anyagunkban nem esik szó másik, a Kammerhof fal egyidejű budavári királyi kúriáról, de nem esik szó másik királyi házikápolnáról sem. (1381-ben, mint a pálos évkönyv említi, még ez az északi Szent Márton-kápolna a Szent Pál ereklyék bemutatásának színhelye.) A Várhegy déli végén emelt XIV. századi királyi palotáról, tudomásunk szerint, az 1390. évi idézett oklevél emlékezik meg először, s e déli palota későbbi házikápolnájára utaló emlékek mind az 1382. évnél későbbi időből valók. Okleveles anyagunkban nincs nyoma annak, hogy akár a budaszentlőrinci pálosoknak, akár a Cilleieknek más — a Kammerhoff al összetéveszthető — házuk lett volna ; aminthogy a Guthi Országhoknak is ez az épület volt egyedüli budavári rezidenciája. A régi királyi nagykúriára vonatkozó adatokat íróink régóta ismerik; értékessé azonban csak annak kezében válhattak, aki felismerte, hogy a Várhegy déli részének archeológiája a XIII. századi királyi rezidencia tekintetében negatív értékű. 301 így tehát az a lehetőség maradt már csak meg, hogy 1382-ig, az óbudai kastélyon kívül, királyaink egyedüli budai rezidenciája a Kammerhof volt. A Kammerhof pontos helyét, amelyet Arányi I,ajostól Gárdonyi Albertig számos kutatónk keresett, 1952-ben írt dolgozatomban közöltem először. Ugyanekkor korrigáltam helytörténetíróinknak a régi királyi kúriával kapcsolatos félreértéseit is. 302 95
