Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

több ízben egyházi átokkal sújtott budavári polgárok előbb Vencel cseh királyfit, majd Bajor Ottót segítik trónra; előttük megnyitják, Károly Róbert előtt bezárják Budavár kapuit. Országos szerepre emelkedésük érthetetlen lenne akkor, ha féltett városuk nem foglalná magába a királyi rezidenciát s a királyi pénz verőházat. B köztörténeti események mellőzésével fordítsuk azonban figyelmünket az egyre bővülő írásos emlékeknek arra a csoportjára, amely a budavári királyi rezidencia helyrajzára vonatkozik. Az első konkrét adattal az 1312—1318 között meghalt stájer Hornecki Ottokár Rimes krónikájában találkozunk. A krónika szerzőjének a XIV. század első évtizedét illető adatait a mű német kiadója, Joseph Seemüller, magyar részről Salamon Ferenc és Pór Antal objektív értékű forrásmunkának tekintik.

268 Hornecki Ottokár krónikája — mintegy húsz más, egykorú, külföldi krónikával s hazai írásos emlékeinkkel egyezően

269 — mondja el az 1301-ben lyászló néven magyar királlyá koronázott Vencel cseh királyfi budavári bevonulását. A cseh földről érkező királyfit Székesfehérváron történt koronázása előtt a főurak és Buda polgárai Budán ünnepélyesen fogadták. A Nagyboldogasszonynak szentelt templomban tartott istentisztelet után Darnach fürten sy jin In den Chamerhof hin In derselben Kluse Wunt der kunic mit hűse.

270 (Vagyis: — Ezután a Kammerhofba vezették, ebben az épületben lakik a király és háza.) Hornecki Ottokár adatát Salamon Ferenc a következőképpen értelmezte: „Alkalmasint a királyi palota egy részében volt a királyi kamara már régebben (ti. 1318 előtt), és ezért nevezi egy német krónika Kammerhausnak ( !) azt az épületet, ahol a király és családja lakni szokott."

271 Huszár I^ajos — velem együtt — a budai pénzverés színhelyét is ebben a királyi lakóházban sejti.

272 Újabban Jankovich Miklós sorakoztatott fel a Kammerhof fal kapcsolatban értékes analógiákat. Szerinte ,,a Kammer szó ez időben nem kizárólagosan a kincstári appatárus igazgatását jelenti, elsődleges jelentése a királyi ház tagjainak legbelsőbb lakrésze, ágyasháza, a királyi család magánlakosztálya. E szónak hasonló értelmezését találjuk a bécsi Burgban is, ahol a császári ház tagjainak lakrészében elhelyezett házikápolnákat ,,Kammerkapelle"-nek nevezték." . . . ,,Tout — Chapters in the Administrativ History of Medieval England. Manchester, 1937. 72. lap — kimutatja, hogy a camera jelentése a frank birodalomban a Karoling-kor óta a királyi hálószoba, ahol a királyi kincseket is őrizték. A megjelölést mind az angol, mind más fejedelmi udvartartások is átveszik."

273 Az adattal kapcsolatban — az említett budai vita során — Bártfai Szabó lyászló mind a Hornecki-krónika hitelességében, mind pedig abban is kételkedett, hogy ez a budavári Kammerhof valóban királyi lakóhely 90