Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107
lehetett. 274 Székely György is megjegyzi: ,,A Hornecld-adat egymagában nem azt igazolja, hogy a Kammerhof királyi palota, csak annyit mond, hogy adott esetben a király ott lakott. Az Árpád-korra ez mit sem mond." 275 A Kammerhof funkciójának kérdésére s az épületnek a „magna curia regis"-szel való azonosságának vizsgálatára a későbbiekben még visszatérünk. De addig tekintsük meg a további budavári (tehát városi) királyi rezidenciára utaló egyéb okleveles emlékeket ! 1308. szeptember 30-án kibocsátott oklevelében I. Károly király emlékezik meg arról, hogy mikor az ország fővárosába, Budára jött (cum. . . in Budensem ciuitatem nostram principalem unacum Prelatis, Baronibus Regnique nostri nobilibus uenissemus), a bárók és nemesek jelenlétében járultak kúriájába (in nostra curia affuerunt) az óbudai káptalan vezetői. 276 Ez az adat ismét arra utal, hogy magában a városban kell keresnünk a királyi kúria helyét! 1349-ben Erzsébet királyné, I. Károly özvegye, Nagy Lajos anyja VI. Kelemen pápától búcsúengedélyt kér a budai várban általa emelt, Szent Márton tiszteletére épített királyi és királynéi házikápolna számára. A pápa meg is adja a búcsúengedélyt oly módon, hogy a király jelenlétében a Szent Márton házikápolnában tartott miséken a hívők bűnbocsánatot nyerjenek. 277 A kutatás további feladata megállapítani, hol állt az 1301-ben Vencel—László király lakóhelyeként említett Kammerhof, s hol állt az 1349-ben Erzsébet királyné által alapított budavári házikápolna? Hiszen a királyi és királynéi házikápolna nem lehet másutt, mint a királyi palotában ! 1354-ben akadunk Nagy Lajos király budavárosi kúriájának első okleveles nyomára. 1354. szeptember 19-én a király előtt Szécsényi Tamás országbíró özvegye, Piast Anna, néhai László nádornak, Opulia hercegének leánya, a király vérrokona és Szécsényi Tamásnak első házasságából származó fiai, Szécsényi Mihály váci püspök és Szécsényi Kónya mester, győri főispán egyezségre lépnek. Az egyezség során a Szécsényi fiak mostohaanyjuknak átadnak hatezer forintot, egy százötven lóból álló ménest és három budai házat. Ezekről a budai házakról a következőket mondja a királyi oklevél: item duos fundos seu curias in civitate nostra Budensi; unam in vicinitate curie nostre, aliam in vicinitate ecclesie sancti Nicolai fratrum predicatorum et terciam in suburbio civitatis predicte iuxta ecclesiam sancti Trinitatis cruciferorum de Calidis aquis. 278 Vagyis: a Szécsényieknek egyik háza a budai városban van és a király kúriájával szomszédos ! (A másik két ház tárgyunk szempontjából érdektelen; ezek egyike a Domonkos-rendiek — mai Hess András téri — Miklós kolostorának szomszédságában volt, másika lenn a felhévízi suburbiumban.) 279 Az oklevélszöveg (amelyet 1952. évi munkám értelemzavaróan közölt) megmondja, hogy a Szécsényiek háza s a vele szomszéd királyi 91
