Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

(Scemeyn centurióról egyébként feltételezzük, hogy azonos azzal a Veszprém megyei, bödögei, királynéi birtokról származó Scemeyn mesterrel, Mária királyné aranyművesével, akit a tatárjárás alatt szerzett érdemeiért 1243-ban IV. Béla király vett ki a királynéi szolgák sorából, és hogy rokonaival együtt a királyi udvarban élhessen, a nemesek közé emelt.

226

) így tehát a tárnokvölgyi perben szereplő, budainak mondott királynéi jobbágyok óbudai, és nem budavári királynéi kondicionáriusok voltak, mégpedig alkalmasint azoknak a XIII. század eleji, az óbudai királyi kastélyhoz tartozó királyi várszolgáknak királynéi tulajdonba adott ivadékai, akiknek őseiről korai okleveleink említést tesznek.

227 Hasonlóképpen helyrajzi tisztázásra vár az a kérdés: hol állt Budán az 1264. évi tárnokvölgyi per során említett királynéi capella?

228 Mivel a budai Várban még 1332-ben is a IV. Béla király által épített Nagyboldogasszony-templomot nevezik királyi kápolnának,

229 s a Buda városi magna curia regis királynéi és királyi házikápolnájának, a Szent Márton-kápolnának építésére Erzsébet királyné, Nagy I^ajos anyja csak 1349-ben kér és kap pápai búcsúengedélyt,

230 nyilvánvaló, hogy az 1264-ben említett királynéi kápolnát nem Buda várában, hanem Óbudán kell keresnünk. Hogy azután ez az óbudai, XIII. századi királynéi kápolna azonos-e a III., Kálvin utcai romterületen feltárt kápolnával, vagy esetleg az 1269ben — az Óbuda melletti Bana filiájaként — említett óbudai capella beaté Margarete-vel

231 (amelyhez utóbb az óbudai Kovács utca tartozott, s amely 1355-ben, az óbudai várososztás után a királynéi város plébániatemploma lett), avagy az 1283-ban említett óbudai Mária-kápolnával azonos-e,

232 ennek eldöntése Óbuda középkori topográfiájának kutatóira vár. E dolgozat annak bizonyítására szolgál, hogy Buda várában a korábbi királyi lakóhely a Várhegy északi részén, a polgárvárosban benn álló ún. Kammerhof volt. Ennek királyi és királynéi házikápolnája, a Szent Márton-kápolna, mint utaltam rá, nem a XIII. században épült, hanem csak 1349 körül. A Várhegy — szerintem XIV. századi építésű — déli királyi palotájának egyik királyi kápolnája sem korábbi a XIV. század második felénél. így tehát az 1264-ben egy ízben említett királynéi kápolnát csak Óbudán, az óbudai királyi, majd királynéi kastély körül kereshetjük. Ugyanezt bizonyítják döntő súllyal az 1268-ban először említett királynéi kápolnaispánságról szóló adatok is. 1268-ból két, a király által kibocsátott oklevelünk is megemlékezik magister Ambrosiusról, a királynéi kápolna ispánjáról.

233 Ambrus mester mindkét alkalommal Ákos mester óbudai préposttal együtt jenei új bécsi birtokügyben jár el; egyik oklevelükben magukat mindketten királyi káplánoknak nevezik.

234 Az 1268-ban a két ízben is királynéi kápolnaispánként szereplő Ambrus mesterről azt állapíthatjuk meg, hogy mint az óbudai káptalan 85