Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

scolasticusa, illetve lektor-kanonokja 1246-tól 1283-ig, tehát harminchét esztendőn keresztül az óbudai káptalannak számos oklevelét író jegyzője volt.

235 Ambrus mestert tehát e négy évtizedes mindennapi oklevélírói munkája szakadatlanul az óbudai káptalan monostorához kötötte, s királynéi kápolnaispánságával egy ideig együtt viselt óbudai kanonoksága helyhez kötött s mindennapi kancelláriai munkával járó javadalom volt. Királynéi kápolnaispánságának színhelye tehát a budai Vár nem lehetett, csakis Óbuda. Ákos mestert — a Gömör megyében birtokos Kopasz nevezetű Detrik comes fivérét —, aki 1268-ban mint óbudai prépost, Ambrus mester királynéi kápolnaispánnal együtt szerepel, 1244—1272-ben említik okleveleink. 1244-ben pesti plébános, egyben királyi káplán,

236 1249-ben fehérvári prépost, egyben királynéi kancellár,

237 1259 előtt, majd 1259ben és 1261-ben is királynéi kancellár, de ugyanekkor, 1258-tól fogva egészen 1272-ig az óbudai káptalannak — szükségképpen Óbudán és nem Buda várában lakó — prépostja.

238 Az óbudai káptalan és a királyi, illetve királynéi kancellária — tárgyunkon már kívül eső — kapcsolatának elemzése, mint arra Fügedi Erik rámutatott, a Buda-Óbuda kérdés topográfiai adatait is gyarapítja.

239 Az óbudai káptalan kanonokjait IV. Béla ismételten klerikusainak nevezi,

240 akik — mint például a budaszentjakabi tizedek lefoglalása esetén — nemcsak élnek, de vissza is élnek kiváltságos helyzetükkel.

241 A XIII. századi óbudai királyi kastélyhoz (ma III., Kálvin utca) közel eső óbudai káptalan (a mai III., Szentlélek tér) írástudó papjaiból kerül ki a királyi és királynéi kancellária jegyzőinek és kancellárjainak jó része.

242 A királyi udvar körüli serénységtiket 1288-ban a szomszédságukban, az óbudai királyi kastélyban sűrűn tartózkodó Kun László külön kiemeli,

243 s meglehet, hogy 1343 után, amikor az óbudai királyi kastélyt már anyjának engedte át Nagy Lajos király,

244 maga pedig Visegrádon és a budai várban lakott,

245 az óbudai káptalannak Buda várába való áttelepítését vette tervbe.

246 1265. június 2-án, illetve 5-én egy-egy oklevelét „Bude in curia domine regine" keltezi IV. Béla király.

247 A fent elmondottak alapján ezt a budai királynéi kúriát — csakúgy, mint az oklevél ismertetője és bírálója, Szentpétery Imre — az óbudai királyi, majd királynéi kastéllyal azonosítjuk, s éppen arra tartjuk jellemzőnek, hogy a királynéi jószággá, a késő középkor civitas reginalisává alakuló Óbuda s a királyi Buda (Buda regia) kettősségének első, királyi oklevélben kifejezett megjelenése. Az Óbudára és Budára vonatkozó XIII. századi oklevelek elkülönítése azt mutatja, hogy a román kori, tatárjárás előtt épült óbudai királyi kastély — egykorú nevén: Budavára

248 —, noha a tatárjárás elpusztította,

249 a tatárjárás után, majd 1301-ben is újjáépült, és rezidenciális jellegét békés években, a XIII. században, Budavár épülése idején is megtartotta. Azonban annak ellenére, hogy királyi, királynéi lakottságát fenti adataink is hitelesítik, az óbudai kastély 1249-ben, az esztergomi várpalota végleges eladományozásakor, de később sem pótolhatta 86