Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Rózsa Miklós: Till, R.: Geschichte der Wiener Stadtverwaltung in den letzten zweihundert Jahren. Wien 1957. 743-744

városi értelmiség kialakulására gondolunk itt, annak a vizsgálatára, milyen része volt ebben a városba érkező nemesség mellett más városi vagy falusi rétegeknek. Aki ezt a kitűnő könyvet elolvasta, nagy érdeklődéssel várja nyilvánvalóan esedékes és szükséges folytatását, az orosz város kapitalizmus kori történetének hasonló alapossággal és lelkiismeretességgel történő feldolgozását. Niederhauser Emil Till, R.: Geschichte der Wiener Stadtverwaltung in den letzten zweihundert Jahren. Verlag für Jugend und Volk. Wien 1957, 137. A bécsi városi alkotmány- és igazgatástörténet módszeres összefoglalására eddig csak az 1740-ig terjedő korszakban került sor. Ezt követő korszakokat tárgyaló összefoglaló mű hiányát kívánja a szerző pótolni; előrebocsátja azonban, hogy az anyag terjedelme és előtanulmányok hiánya miatt teljességre nem törekedhetett. Bécsnek az 1221—1740-ig terjedő idő alatti jogállását és városigazgatóságát ismertető bevezetés után a szerző az anyagot három fejezetben tárgyalja, ezeknek mindegyike egy-egy várostörténeti periódust ölel fel. Mindegyik fejezet három-három alfejezetre oszlik, amelyek a fejezetben tárgyalt korszak egy-egy jellegzetesen elhatárolható szakaszának történetével foglalkoznak. Az egyes kérdések részletei iránt érdeklődők eligazítására szolgál a bécsi városi igazgatástörténettel foglalkozó irodalomnak a III. fejezet 4. alfejezeteként nyújtott bibliográfiája. A nagyszámú jegyzet (733) azonban azt mutatja, hogy a szerző adatait túlnyomórészt levéltári forrásokból, így elsősorban a városi ügyintézés során keletkezett, és Bécs város levéltárában őrzött iratokból meríti. Bécs alkotmányjogi helyzete ugyan mindig más volt, mint Budáé és Pesté vagy Budapesté, de a városi igazgatás szerveiben találhatók közös vonások, a városi impérium és adminisztráció szerveinek egymás közti kapcsolatában pedig hasonlóságok, sőt a szakhivatalok feladat- és hatáskörében azonosságok is. Ez indokolttá tenné nemcsak R. Till tanulmányának, hanem magának a bécsi városi igazgatás történetének részletesebb ismertetését is, hogy Budapest történetének művelői a kínálkozó összehasonlítás folytán is közelebb férkőzhessenek a feldolgozatlan budapesti újkori városigazgatás történeti problémáihoz. A megszabott szűk terjedelemre figyelemmel, meg kell azonban elégednünk az anyag csoportosításának és a fő problémáknak az ismertetésével. Az alfejezetekben következetesen érvényre jutó, igen helyesen alkalmazott szerkezeti felépítés szerint a tárgyalt korszakban hatályban volt városi alkotmányt, változások esetén az ezekre irányuló javaslatokat, ezekről folytatott tárgyalások eredményeit, ezt követően az igaz743