Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bácskai Vera: Kunze, A.: Der Frühkapitalismus in Chemnitz. Hrsg. von Rat der Stadt Karl-Marx-Stadt. Stadtarchiv 1958, 178. Forschungsergebnisse aus dem Stadtarchiv Karl-Marx-Stadt und anderen deutschen Archiven mit Urkunden, Regesten, Plänen und Bildern 738-740

területe érdekli, így munkájának zömét a textilipar vizsgálatának szenteli. A szövőipar korai fellendülését a város kedvező fekvése segítette elő: a főbb kereskedelmi utak, valamint a vizsgált korszakban kialakuló bánya- és ércfeldolgozó telepek közelsége elég széles piacot biztosított, logikusan, meggyőzően, gazdag tényanyagra támaszkodva tárgyalja a szövőipar technikájában és szervezetében végbemenő változásokat, melyeket a gyapjúszövésről a más technikai felkészültséget, tőkebefektetést stb. igénylő vászonszövésre való áttérés, illetve a gyapotanyagok előállításának előtérbe kerülése idézett elő. Részletesen foglalkozik a céh kereteit már feszegető társulási formákkal, a falusi ipar konkurenciájának letörésével is. A termelés méreteinek emelkedését, az egyes polgárok növekvő tőkefelhalmozását statisztikai táblázatokba foglalt gazdag adatanyaggal támasztja alá. B fejezetek meggyőzik az olvasót, hogy Chemnitzben a XVI. századra valóban megteremtődtek az előfeltételek a tőkés termelési mód megjelenéséhez. Sajnos, a termelési módban beálló változások leírása kevésbé meggyőző és hiteles. A helyi és főleg idegen kereskedőtőke fokozódó szerepét, behatolását a szövőiparba ugyan gazdag adatanyaggal illusztrálja, annál kevésbé szemléletes viszont, hogy milyen mértékben rendeli alá a város és a környező falvak szövőiparosait. A manufaktúra-alapítási kísérletek leírása is igen vérszegény. Gyakran úgy érezzük, hogy a szerző más várostörténeti kutatásai során leszűrt eredményeit próbálja — gyér adatok alapján — Chemnitz iparfejlődésére alkalmazni. A termelés volumenének erőteljes fellendülése, a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesedése, a kereskedelmi tőke növekvő szerepe kétségtelenül előfeltétele, sőt első jele is lehet a tőkés termelés kialakulásának. De hogy e fejlődés milyen fokot ért el, ahhoz többek között pl. a szövőiparosok általános helyzetét, függőségük fokát, a bérmunka alkalmazásának méreteit stb. is ismernünk kellene. Ezt az általános képet nem pótolhatja néhány szórványos példa. Aligha képzelhető el, hogy az önállóságukat mindinkább elveszítő, s ezért céhes kiváltságaikhoz fokozottan ragaszkodó kézművesek ne fejtettek volna ki ellenállást a kereskedők növekvő uralmával szemben. Kunze azonban sem ezek harcával, sem a céheknek a termelés fejlesztését közismerten gátoló tevékenységével nem foglalkozik behatóbban. Sajnálatos módon nem tér ki arra sem, hogy milyen hatást gyakoroltak a szövőiparban kialakuló kapitalista viszonyok a többi iparág fejlődésére s a város egész gazdasági és társadalmi életére. A lakosság vagyoni differenciálódásáról beszél ugyan, de mivel célja a tőkefelhalmozódás ábrázolása volt, a kép egysíkú maradt. Az egyes vagyoni csoportok foglalkozásbeli rétegződése homályban marad, mint ahogy a legnagyobb tőkék felhalmozásának forrásait is csak részben ismerjük meg. A későbbi bérmunkások — az elszegényedő iparosok, a nincstelenek életéről sem tudunk meg semmit. Kunze munkája a chemnitzi helytörténeti sorozat részeként jelent meg. Az eddig közzétett művek témái alapján remélhető, hogy 47* 739