Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Niederhauser Emil: Ryndzjunskij, P. G.: Gorodskoe grazhdanstvo doreformennoj Rossii. Moszkva 1958. 740-743

az e munkában feltárt gazdag adatanyag és értékes részleteredmények alapját alkotják majd egy teljesebb, átfogóbb, Chemnitz egész gazdasági és társadalmi fejlődését tükröző munkának. Bácskai Vera A nyugati városi fejlődés és a keleti orosz falusi elmaradottság — ez a szembeállítás a múlt század dereka, sőt első fele óta ismeretes és divatos (nemegyszer még napjainkban is), ugyanakkor viszont igen megtévesztő, mert nem igaz, hiszen különböző fejlődési fokokon álló társadalmi képleteket igyekszik egy adott pillanatban egy szempontból vizsgálni, és így mesterséges ellentétet teremteni. A kérdés tehát az, vajon Oroszországban a városi fejlődés csakugyan hiányzik-e, ill. amennyiben van (mert teljesen letagadni senki sem tudta), akkor mégis nem inkább kivétel-e az orosz társadalmi fejlődés paraszti jellegének szabálya alól. P. G. Rindzjunszkij évtizedes munka után látott hozzá, hogy erre a kérdésre éppen az egyik legérdekesebb korszakban, a feudalizmus bomlásának, a tőkés viszonyok kialakulásának a korában keressen feleletet. Munkája az eddigi irodalom széles körű felhasználásán kívül a korabeli levéltári anyag, és ugyancsak korabeli leíró sajtóanyag fölényes ismeretéről és a kezelésében való jártasságról és biztonságról tanúskodik. Nincs módunk arra, hogy ötödfélszáz oldalas, vaskos, számos táblázattal illusztrált munkájának eredményeit részletesen ismertessük, csak a legfontosabb megállapítások felvázolására tudunk szorítkozni. A szerző a városi fejlődés alapvető kérdését a parasztságnak a városba való beáramlásában látja, és ezért minden fejezetben ezt a kérdést teszi meg vizsgálatai kiindulópontjául. Első fejezetében ismerteti a város szervezetét úgy, ahogyan az az I, Péter-féle, és különösen a II. Katalin-féle reformok során kialakult, a felvilágosult abszolutizmus tipikus intézkedései révén. Ezek a lakosságot merev társadalmi kategóriákba osztották be, és valamelyest engedtek a gazdasági és társadalmi fejlődés nyomásának, bizonyos reformokat hoztak, végső fokon azonban csak azért, hogy a feudális rendszert megtisztítsák kirívó hibáitól, és így biztosabban fenntartsák. A XVIII. század végén és a XIX. század elején egyre nagyobb ellentét támadt a mesterségesen megalkotott és megmerevített városi rendi szervezet és a valóság közt. A parasztok beáramlása a városokba, akár úgy, hogy kereskedelemmel foglalkozva vetődtek oda, akár úgy, hogy beálltak manufaktúrákba dolgozni, lényeges változásokat okozott. A városi felső rendek, a gazdag kereskedőpolgárság teret veszített a paraszti kereskedőkkel szemben, a városi kézművesek száma viszonylag fogyott a paraszti iparűzők javára. Ez a fejlődési irány természetesen már veszélyeztette az egész társadalmi rendet. Rindzjunszkij munkája 740 Рындзюнский, П. Г.: Городское гражданство дореформенной России. Издательство Академии Наук СССР, Moszkva 1958, 556-