Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Bácskai Vera: Kunze, A.: Der Frühkapitalismus in Chemnitz. Hrsg. von Rat der Stadt Karl-Marx-Stadt. Stadtarchiv 1958, 178. Forschungsergebnisse aus dem Stadtarchiv Karl-Marx-Stadt und anderen deutschen Archiven mit Urkunden, Regesten, Plänen und Bildern 738-740

IV. Rudolf herceg úgy szabályozta, hogy a jogügyleteket a városi hatóság előtt, külön erre rendelt pecsét alatt (Grundinsigel) kellett oklevélbe foglalni, majd a városi telekkönyvbe bevezetni. A dologi jog szempontjából a szerző úgy foglal állást, hogy az ingatlanátruházásnál az oklevél átadása volt a döntő mozzanat. A zálogjog — az özvegyi használati jogtól eltekintve — már jelzálogjoggá lett, tehát a hitelező csak bírói végrehajtás útján jutott az elzálogosított ház birtokába. A házassági vagyonjogban a Nezeuger-jogügyletek jól mutatják mind a házastársi vagyonközösség rendszerének fennállását, mind a javak elkülönítésének ekkor már erősödő tendenciáját. Az öröklési jogban túlnyomó a végrendeleti öröklés, a városi könyv zömében testamentumkönyvvé lesz. A végrendelkezés három formája: magánvégrendelet az örökhagyó és a tanúk pecsétjével, városi közokirat a tanúknak a halálos ágyon tett szóbeli végintézkedésről szóló vallomása alapján és a tanúvallomásoknak vagy magánokiratnak a városi könyvbe való bevezetése. A Nezeuger családban csak az utóbbi kettő fordult elő, holott Stefannak volt saját pecsétje. A középkori bécsi magánjog történetét még nem írták meg. Az ilyen — bár szűk körre korlátozott — részlettanulmányok közelebb visznek a nagyobb távlatú művek elkészültéhez. A szerző érdeme, hogy a jogi változásokat igyekszik a gazdasági és társadalmi viszonyok alakulásához kapcsolni, s a részleteket mindenütt beilleszti az országos jog összefüggésébe. Bónis György Kunze, A.: Der Frühkapitalismus in Chemnitz. Herausgegeben von Rat der Stadt Karl-Marx-Stadt. Stadtarchiv 1958, 178. Forschungsergebnisse aus dem Stadtarchiv Karl-Marx-Stadt und anderen deutschen Archiven mit Urkunden, Regesten, Plänen und Bildern. A szerzőt a középnémet gazdasági fejlődésről, s elsősorban a nürnbergi és lipcsei kereskedelmi tőke szerepéről folytatott kutatásai és széles körű ismeretei segítették abban, hogy Chemnitz iparfejlődését ez országrész gazdasági életének szerves részeként ábrázolja. így sikerült elkerülnie a helytörténeti munkákra gyakran jellemző szűk helyi szemléletet, hogy a várost csak közvetlen környezetében vizsgálja, s a történelmi események és gazdasági folyamatok száraz kronologikus felsorolására korlátozódjék. Ez pedig eleve lehetetlenné teszi az illető helység jelentőségének és szerepének felmérését. Minthogy a kapitalista viszonyok a bányászatban és a textiliparban alakulnak ki legkorábban, Kunze figyelmét a két iparág történetére összpontosítja. Az ércfeldolgozás elsősorban mint a tőkebefektetés 738