Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Kubinyi András: Blockmans, F.: L'évolution territoriale et démographique d'Anvers. Habiter X. (1960) 736-737

Végül az eskü adja meg a városi kényszeralkalmazás lehetőségét a büntetés esetein kívül is. A kettő persze még egybefonódik, hiszen a maga szabta jog megsértése egyben engedetlenség is. De az idézésre meg nem jelenő, az ítéletet nem teljesítő polgár csak engedetlen, s ezért a német városok egész sora ismeri az áristomot, a rendszerint egy toronyban elhelyezett tisztesőrizeti helyiséget (bürgerlicher Gehorsam) a fenyítő jellegű tömlöc mellett. Pontosan ezt a kettősséget figyeltük meg az az 1686 utáni pest-budai bírósági gyakorlatban is; itt is megvan az áristomba helyezésnek kettős (kényszereszköz és „kihágási" büntetés) jellege. További kényszereszközök a városból való kiutasítás határozott időre vagy elégtételig, a tanácsi vagy törvényszolgák karhatalmának alkalmazása, a késedelmes adóssal szembeni zálogolás és letartóztatás stb. Az eskütételből következő kényszer vezeti el a városi gyakorlatot a jogerő fogalmáig is, mert az ítéletnek kényszerítés terhével eleget kell tenni, s a XV. századtól kezdve a per újabb tárgyalásának általában nincs helye. Nincs módunk arra, hogy a szerző zárófejezetét bővebben ismertessük; ez az eskü és a jog összefüggésének a várostörténet keretein túlmenő kérdését vizsgálja meg. Mindenképpen szembetűnő a szerző fejtegetéseinek eredetisége, következetessége, finom jogászi kidolgozása. Hazájának szakirodalma elismeréssel fogadta munkáját (ZRG Germ. Abt. 75/1958/415—420, DA 15/1959/ 587—588.). Számunkra mégis hiányzik belőle valami. Azt ugyanis, hogy a részletesen bemutatott jogi változások milyen erők következtében állottak elő, nem tudjuk meg Ebeitől. A város határain túl legfeljebb az államszervezetig jut el, de a gazdasági-társadalmi hatóerőkről megfeledkezik. Az a jogfejlődés, amelynek rajza részleteiben az eddigieknél hitelesebb, szinte a levegőben folyik le nála. S ez az, amivel mi többet nyújthatunk a szerzőnél, ha az eskünek az országos jogban való alkalmazásán túlmenően (Bónis György—Kovács Ferenc: Régi magyar esküminták, Magyar Nyelv 57/1961/279. kk.) a problémát egyszer a városi jogban is megvizsgáljuk. Bónis György Blockmans, F.: L'évolution territoriale et démographique d'Anvers. Habiter X. (i960) 5—18. Az antwerpeni városi levéltár vezetője a belga nemzeti lakásügyi intézet folyóirata Antwerpennek szentelt különszámához a bevezető tanulmányt készítette el. A nagyközönségnek szánt tanulmány tudományos alapossággal ismerteti a város területi és demográfiai fejlődését. A súlypont a középkorra esik, bár néhány XIX. századi adatot is felhasznál. Számos régi térképpel, illetve látképpel illusztrálja, és ezáltal a területi fejlődést kitűnően magyarázza a cikk. A szerző a területi fejlődési résznél igen ügyesen alkalmazza az Antwerpen városmagjában 736